Cégalapítás Romániában - romániai cégalapítás

Cégalapítás Romániában - romániai cégalapítás

Akik Romániába költöznek

Miért is ne?

2025. március 18. - cegalapitas-romaniaban

Habár a romániai cégalapítás iránt sokan érdeklődnek, a vállalkozóknak csak nagyon kevés hányada dönt úgy, hogy ide költözik.

A statisztikai adatok szerint Magyarországról érkezik a legtöbb vállalkozó a Fekete tengeri országba, azonban ezek többsége csakis az üzleti terjeszkedést tartja szem előtt.

Azonban van néhány, ha nem is sok olyan vállalkozó, aki hajlandó volt maga mögött hagyni nyugati életét, és Romániába költözött.

Legtöbben valóban Magyarországról költöznek Romániába, esetükben azonban meg kell jegyezni, hogy valamilyen romániai kötődéssel rendelkeznek, vagyis idevaló gyökereik vannak, sokan akár itt is születtek. Ilyen esetekben érthető, hogy miért dönt úgy az ember, hogy Romániát választja új hazájának. Az ő esetükben már rendelkezésre áll az állampolgárság, mert vagy itt születtek, vagy őseik születtek itt, ám az elmúlt évtizedekben elvándoroltak.

Némelyek még beszélik is a román nyelvet, akik viszont nem, vagy csak kevésbé, azoknak előszöris meg kell tanulniuk románul, hiszen ha itt él az ember, akkor szükségszerű beszélni az állam hivatalos nyelvét.

A vállalkozást összekötni tehát a kiköltözéssel szerencsés lehet, és százával, ha nem ezrével vannak ilyen régi-új lakosai az országnak.

Annál érdekesebb azonban az a helyzet, amikor például egy echte német, vagy francia, esetleg amerikai állampolgár érkezik ide nem csak a vállalkozás indításának gondolatával, hanem a letelepedés tervével is.

Ilyen bevándorlókról is hallott már szerkesztőségünk, sőt mi magunk is alapítottunk több ilyen személynek céget.

Volt olyan, aki svájci életét hagyta maga mögött, és kezdett új életet Romániában, sőt családot is alapított Erdélyben. Az ő esetében talán kijelenthetjük, hogy végleg itt fog maradni, és nem megy már vissza szülőhazájába.

A 2010 utáni időszakban pedig több gazdálkodó német paraszt is vásárolt termőföldet Romániában, akár több száz hektárat, s leköltöztek az erdélyi hegyek lábához, hogy itt kezdjenek bele a földműves életbe. Ezek mindegyike szerencsésnek mondja magát, hogy még az EU-s tagság elején alacsony áron sikerült termőfoöldet szerezniük, és a jó minőségű talajban mindenféle gyümölcsöt és zöldséget kezdtek termeszteni, vagy létrehoztak egy állatfarmot.

Tehát ha valaki román KFT alapításában gondolkozik, akkor nem feltétlenül kell elzárkózni a gondolattól, hogy ide költözzön, hiszen az ország fejlettségi szintje, ám ugyanakkor a természeti szépségei, és a még mindig alacsony megélhetési költségek igencsak vonzóak lehetnek a nyugat-európai állampolgárok számára.

Csendesebb időszak a vállalkozási kedv terén

Avagy kivárnak a vállalkozók?

Nem meglepő, hogy a január 1-jén életbe léptetett adószabályok miatt kicsit megcsappanni látszik a vállalkozói kedv. Hiszen sokan megszokták már azt, hogy Románia szinthogy az offshore államok adórendszerével vetekszik.

Volt idő, amikor alkalmazott nélkül is mindössze 3% volta  társasági adó, azt követően a mikrovállalkozások kedvező adózását már alkalmazott meglétéhez kötötte a hatóság. Ez valamiben megnehezítette a helyzetet, hiszen voltak olyanok szép számban akik tulajdonképpen tanácsadással, vagy valamilyen szellemi tevékenységgel foglalkoztak, és maguk a cégvezetők végezték a munkát. Így kénytelenek voltak bejelenteni magukat alkalmazottként, s ennek járulékait meg kellett fizetni.

2025-ben szintúgy alkalmazotthoz kötött a mikroadózási forma megtartása, azonban amiben újat hozott az idei év az az, hogy immár nem félmillió EUR árbevételig, hanem csupán 250 ezer EUR forgalomig engedélyezett a mikroadózás.

Ha a pontos adózási sávokat nézzük, akkor a következőképpen alakul a helyzet:

1% TAO 65 ezer EUR árbevételig

3% TAO 65 - 250 ezer EUR között

16% TAO 250 ezer fölött

Ugyanakkor a román állam az osztalék mértékét is megnövelte 10%-ra. Pár évvel ezelőtt még csupán 5% osztalékkal kellett számolniuk a román cégtulajdonosoknak, ma azonban ez már a duplája a 2020-as értéknek.

Ezen változások tetten érhetők a cégalapítási kedvben is, amely tavaly nyár óta folyamatosan csökken. Egyre kevesebben érzik úgy, hogy román céget kellene alapítaniuk, hiszen ha mikrósak akarnak maradni, akkor a havi 140 ezer FT járulékkal kell számolniuk, és a felső árbevételi határ is jelentősen lecsökkent, ami már nem teszi annyira vonzóvá ezt a cégformát.

Ha pedig valaki startból 16%-os adósávbab tartozik, akkor az már magasabb a magyar TAO-nál is, így felteszi a kérdést, hogy iért vállaljon be egy román céget.

Nem csak a külföldiek cégalapítási kedve csappant meg, hanem a romániai lakosok is sokkal kisebb számban hoznak létre új vállalkozásokat, sőt a meglévő vállalkozások száma is csökken, hiszen sokan döntenek úgy, hogy bezárják cégüket.

Ez a folyamat borítékolható volt, ugyanakkor a román állam valószínűleg ezt nem vette figyelembe az adózási szabályok megváltoztatásakor.

Ugyanakkor számításba veszik a befektetők az aktuális politikai és világgazdasági viszonyokat is, mely tekintetben valljuk meg, nincsenek túl jó kilátások...

A progresszív adózás haszna

Nem mindenütt támogatják az adóhivatalok a progresszív adózást, Európában azonban azon kevesek közé tartozik a román kormány, amelyik hisz ebben az adózási formában.

Románia már közel 10 éve bevezette a progresszív társasági adózást, aminek a lényege, hogy ezáltal támogassa a kezdő vállalkozásokat.

Habár az elején még nem voltak olyan kritériumok, mint most, azaz 2015-ben nem volt szükséges egy alkalmazott megléte ahhoz, hogy az alacsony, 1%-os adózás előnyeit élvezzék a vállalkozások. Ezt majd később vezette be az adóhatóság, amikoris nem nyúlt hozzá az adózási számokhoz, hanem megkövetelte egy teljesidejű alkalmazott felmutatását.

Ebben az esetben természetesen a cégnek már számolnia kell az alkalmazott után fizetendő járulékokkal, amik egyre csak nőttek az elmúlt években, 2025-től immár vagy 1600 RON, azaz 125.000 Ft járulék befizetése mellett tarthat fenn egy román KFT egy teljesidejű dolgozót.

De még így is nagy előnyt jelent ez a mikrovállalkozói forma, melynek keretében 1-3% TAO-t fizetnek a cégek. Ehhez társul még a 8% osztalékadó, így összesen 10% körüli teherrel megúszhatja egy román kisvállalkozás az adózást. Ha megfigyeljük, akkor még Magyarországon is lényegesen magasabb ez az adóteher, legyen szó akár startup vállalkozásról is.

Hatalmas segítség lehet az egy induló vállalkozásnak, ha nem adóztatják hülyére a kezdetekben, amikor még csak bontogatja a szárnyait.

Szíves-örömest javasolnánk ezt a megoldást a magyar, vagy más EU-s ország adóhitalainak is, hiszen ezzel nagyon megkönnyítenék az induló vállalkozások életét.

EGy román KFT akkor kerül ki a mikroadózás kereteiből, mihelyst átlépte az 500 ezer eurós (200 millió Ft) árbevételt. De valljuk be, ha már ilyen összegekről van szó, akkor az azt jelenti, hogy az adott vállalkozás megvetette lábait a piacon, így kibírja a nagyobb adóterheket is.

Bár Magyarországon is figyelnének a kisvállalkozókra, és ennyi engedményt tenne a NAV a kicsik felé...

A cikk szerzője a Cégalapítás Romániában blog szerkesztősége.

Kisebb adózási változások

JAnuár első napjával életbe léptek az új adózási változások, amelyek a gazdasági társaságokra vonatkoznak.

Ezek nem lényeges változások, csupán két apróbb módosítást hajtott végre az adóhivatal, ezek egyike az osztalékadó kismértékű megemelésére vonatkozik: azaz a tavalyi 8%-ról idén 10%-kra emelték ennek mértékét.

Másik változás pedig az, hogy a mikroadózás felső határa felére csökken. Korábban 500 ezer eurós éves árbevételig maradhatott egy KFT a mikroadózási besorolásban, mostantól csak 250 ezer euró ez a felső határ.

Vannak sokan, akik nem kis változásként élik meg ezt, tehát innen is elnézést kérünk azoktól, akik megrőkönyödtek a cím láttán. Megértjük a kisvállalkozókat, akik igenis sokként élik meg ezt a változást,m hiszen nagyon sokaknak fontos volt az 500 ezer eurós felső határ, hiszen ehhez méretezték cégüket. Mostantól azonban hozzá kell szokni a 250 ezres felső limithez, amit ha meghalad egy vállalkozás, akkor automatikusan átvált 16%-os profitadóssá.

Tehát mindenki, aki román cégalapításon gondolkozik, az ezen adatok tükrében kezdjen bele új vállalkozásába. Sőt azok is akik már rendelkeznek román KFT-vel, ezen információk ismeretében tervezzék tovább az üzleti jövőjüket.

Újdonságok 2025: Schengeni csatlakozás + Minimálbéremelés

Nem kis változások elé néz most Románia, hiszen több olyan pozitív dolog teszi boldogabbá a románok életét, amelyekre már régen vártak, és még anyagilag is jól járnak.

Első körben érdemes beszélni Románia teljeskörú schengeni övezethez való csatlakozásáról, amelyet már hosszú évek óta vár a román nemzet. Habár a helyi politikusok 2020 óta évről évre megígérik, hogy bevezetik a balkáni országit a schengeni régióba, ez mindeddig nem sikerült nekik, hiszen valamilyen mondvacsinált oknál fogva valamelyik EU-s tag mindig megvétózta a tagságot. Tavaly nyáron a vízi és légi közlekedés már csatlakozott az övezethez, s már tényleg csak idő kérdése volt, hogy megtörténjen a szárazföldi integráció is.

Még novemberben Ciolacu és Orbán bejelentette egy budapesti egyeztetés után, hogy minden akadály elhárult a schengeni csatlakozás útjából, december 12-én pedig végre vétó nélkül zajlott a csatlakozásról tartott parlamenti szavazás. Ennek köszönhetően végre teljesjogú tagok lehetünk, ami óriási öröm mindazok számára, akik órákat álltak a határátkelőkön a sorban.

Természetesen van egy technikai oldala is a csatlakozásnak, ugyanis pár hónapig még fenntartják a felek a román-magyar határon az ellenőrzést, amíg teljesen sikerül mindenben hozzáigazítani a rendszert az EU-s elvárásokhoz. Elméletileg ez a technikai időszak nem tart tovább fél évnél, bár sokan kritizálják ezt is, hiszen nem értik ennek létjogosultságát. Ám mostantól már ketyeg az óra, és egyre jobban közeledünk a szabad határátkelés időszakához.

 

A következő nagy előrelépés a minimálbér ismételt emelése, ami mostantól bruttó 4050 RON, ami átszámítva kb 325 ezer Ft-ot jelent.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy év leforgása alatt ez már a harmadik béremelés, ami azt jelenti, hogy 750 RON-al magasabb a mostani minimálbér, mint a tavaly januári. A román kormány szerint van okunk az ünneplésre, hiszen így valóban kielőztük Magyarországot már a minimálbér tekintetében is. Románia immár nem az a korábban lesajnált fejletleg keleti ország, ahova még a turisták sem merték betenni a lábukat. Immár egy fejlődő gazdaságról beszélhetünk, ahol visszaszorították akorrupciót, és az EU-s támogatásokat hatékonyan használták fel. Hajrá Románia, hajrá Európa.

Béremelés hajtja felfelé az árakat...

A román kormány nem titkolt terve a bérek felzárkóztatása az európai színvonalhoz. Vajon ez milyen gazdasági hatásokat vált ki, arra még nincsenek konkrét válaszok, csakis találgatások vanak, és egyes esetekben pesszimista inflációt előrevetítő jóslatok...

2024-ben már emeltek a minimálbéren hazánkban, a cikk megszületésének a pillanatában 3700 RON ez az összeg, ami hozzávetőlegesen 290+ ezer Ft, és már így is valamivel magasabb, mint a magyar minimum fizetés..

Marcel Ciolacu, miniszterelnök a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy január 1-ével 4050 RON lesz az a minimum bruttó fizetés, amit mindenkinek biztosítani kell az országban. Ciolacu terve ugyanis az, hogy valóra váltsa korábbi ígéretét, ami az volt, hogy az átlagbér felére emelje a minimálbért, és ehhez következetesen tartja is magát. Úgy tűnik, meg fogja így közelíteni a minimálbér az átlagbér felét, s ennek örülhetnek is az alkalmazottak.

A munkáltatók azonban nemtetszésüknek adtak hangot, ugyanis számukra egyre nehezebb lépést tartani a folyamatos fizetésemeléssel, így sokan vagy megsínylik majd eme juttatásnöveléseket, vagy ők is árat kell majd emeljenek, hogy követni tudják a miniszterelnök által követendő trendet. Nem könnyű ugyanis adókkal együtt kigazdálkodni egy alkalmazott fizetését, s az alig több mint egy esztendő alatt háromszori béremelés bizony beavatkozik a gazdasági folyamatokba olyan módon, hogy egyre csak nőnek az árak is.

A legfrissebb adatok szerint Romániában az egy évvel ezelőttihez képest 13%-kal nőttek az ingatlanárak is, a szakértők pedig további árrobbanásra számítanak a jövőben. Ez a folyamatos, infláció feletti ingatlanpiaci áremelkedés köszönhető egyrészt a sorozatos minimálbéremeléseknek is, így valljuk be egyre nehezebb a vásárlóknak saját lakáshoz jutni.

Jelenleg Magyarországon is zajlanak az egyeztetések a szakszervezetekkel, ahol 12%-os béremelést lengettek be, ám még így sem fogja elérni a magyar minimum fizetés a 300 ezret, tehát továbbra is igaz lesz az, hogy Románia a kanyarban előzte hazánkat.

A gazdasági szakemberek előrevetítik az infláció rémének újbóli megjelenését, hiszen a piac ilyen módon fogja majd lekövetni ezt a hatalmas béremelést.

A cikk szerkesztését a Cégalapítás ROmániában blog munkatársai végezték el.

 

Kelet-európai terjeszkedés: Románia vagy Magyarország?

Számos német és osztrák vállalkozó fedezte fel magának az utóbbi időben a kelet-európai országokat, így sokan alapítanak még mindig céget Romániában és Magyarországon is.

Mióta eme két ország belépett az Európai Unióba, azóta ezrével özönlenek ide a németajkú vállalkozók, és keresik ezen országokban az üzleti lehetőségeket. Nem csoda, hiszen Magyarország közel 10 milliós népességével, és Románia a maga 18 milliós lakosságával valóban jelentős piacnak ígérkezik.
Az üzleti élet legkülönbözőbb szereplői szeretnék meghódítani ezt a két piacot, hiszen több millió potenciális ügyfél elérése válik lehetővé azáltal, hogy ezen németajkú vállalkozók céget alapítanak ezen országokban. Legyen szó valamilyen innovatív szolgáltatásról, vagy új termékek bevezetéséről, a román és a magyar piac felkészült ezek fogadására köszönhetően a nagyon komoly gazdasági fejlődésnek amin ezen országok keresztülmentek az elmúlt másfél-két évtizedben. Magyarország és Románia időközben elindult az európai felzárkózás útján, s létrejött a fizetőképes kereslet is, hiszen komoly mértékben megemelkedtek a bérek is ezen államokban az utóbbi években.
Ha meglátogatjuk bármelyik országot ezek közül, azt látjuk, hogy tele van nyugat-európai szupermarketekkel, és a bevásárlóközpontok parkolói is tele vannak vásárlókkal.
De nem csupán a nagy multiknak jelent piacot ez a két ország, akár a kisebb vállalkozások is tudnak hasítani maguknak egy-egy szeletet a saját piacukon amennyiben valóban újító ötletekkel törnek be ide.
A 2010-es évek elején például nagyon sok agrárbefektető lepte el Romániát, ahol több száz hektáros területekre tettek szert, és mezőgazdasági, vagy erdőgazdálkodási vállalkozásba kezdtek. Azóta hatalmas profitot könyvelhettek el ezen vállalatok is, hiszen a német cégek innovatív újításokat vezettek be Romániában, jobbá téve így az agrár szektort, elősegítvén ezáltal a gazdasági fejlődést.
Érdemes szót ejtenünk a két ország adózási rendszeréről is.
Amennyiben Magyarországon alapítunk céget, akkor ott 9%-os társasági adóval és 15%-os osztalékadóval kell számolniuk a vállalkozóknak. Mindehhez társul még sajnos Európa legmagasabb ÁFA-szintje is, ami 27%.
Ha valaki viszont Romániához kapna kedvet, ott sávos adórendszerrel fognak találkozni a vállalkozók, ami annyit jelent, hogy forgalomtól függően állapítja meg az adóhivatal a társasági adót, ez pedig a következőképpen alakul:
65 ezer euró árbevételig 1% a társasági adó
65 ezer euró és 500 ezer euró között 3% a társasági adó
500 ezer euró árbevétel fölött pedig 16%-os társasági adó megfizetésére kötelezi az állam a cégeket
Mindehhez egységesen 8% osztalékadó, és 19%-os ÁFA társul.
Ha összehasonlítjuk a két országot, akkor láthatjuk, hogy Romániában kedvezőbb az adózás a kisvállalkozók számára. De az mindig az egyéni céloktól függ, hogy valaki magyar vagy román céget szeretne alapítani.

 

Sokkal kevesebb cég alakul Romániában

Megbicsaklani látszik az az eddigi felfelé ívelő trend, ami 2024-ig jellemezte a román vállalkozói szférát, mivel az aktuális statisztikák szerint jóval kevesebb cég alakult idén, mint a tavalyi esztendőben.

19.29%-kal csökkent a bejegyzett cégek száma az év első kilent hónapjában a tavalyi esztendő ugyanezen időszakához viszonyítva, ami jelentős visszaesésnek számít. Az említett periódusban 89887 vállalkozást jegyeztettek be Romániában, amiben benne foglaltatnak a KFT-k és az egyéni vállalkozások is. Román SRL-vől 66 ezer, míg PFA-ból alig több mint 20 ezer alakult október 1-ig. Ennek okait még mindig keresik a szakemberek, hiszen semmilyen olyan nagy esemény nem rázta meg a hazai gazdaságot, ami okot adna a hatalmas visszaesésre.

Nem meglepő módon a legtöbb vállalkozást, több mint 20 ezeret Bukarestben jegyeztek be, ezt követi Ilfov és Kolozs megye. Kicsit elszomorító adat ez a magyar kisebbség szemszögéből, de Kovászna megyében kérvényezték a legkevesebb regisztrációt országszerte, összesen 437-et.

Az említett statisztika kitér arra is, hogy a tevékenységek között még mindig kiemelkedő a kereskedelem, a gépjárműipat valamint a szállítmányozás, mely tevékenységek a legtöbb újonnan alakuló cég profiljában megjelennek.

Bízunk benne, hogy a román állam valamilyen formában elkezdi majd ösztönözni a vállalkozói kedv feléledését, és jövőre ismét régi fényében tündököl majd a romániai cégalapítási trend.

 

Sereghajtók ingatlanbirtoklásban a románok

A nyugat-európaiak igencsak meglepődnek azon a tényen, hogy a romániai állampolgárok messze felülmúlják nyugati társaikat az ingatlanbirtoklás terén. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a saját tulajdonú ingatlanok aránya közelíti Romániában a 100%-ot- tudta meg a cégalapítás ROmániában blog szerkesztősége.

Az Unlock Market Research felmérése keleti szomszédunkban 96%-os ingatlantulajdonlási arányt mért, amihez hasonlót még egy másik európai országban észleltek: Albániában.

Itt a lakosság nagy része hosszútávú befektetésként tekint a saját lakásra, sokan akár többet is vásárolnak, hogy azokat pedig kiadhassák. Főleg a nagyvárosokban pörög az albérletpiac. Az ingatlanbirtoklás eszménye valószínűleg a múltban gyükerezik, a szülők hagyatéka ez a mentalitás, ami átöröklődik a fiatalabb generációkra is.

Annak ellenére hogy valaki egy kisebb településen él, rendelkezik például egy városi ingatlannal is, amit bérbe ad, s innen jövedelme származik. A passzív jövedelemnek ez egy elterjedt és sikeres formája, hiszen az ingatlan nem csak éves szinten termel bérleti díjat, hanem évről évre az értéknövekedéssel is lehet számolni. Legalábbis az elmúlt évtizedek trendje ezt mutatja. Éppen ezért is mivel ilyen volumenű ingatlanbefektetés észlelhető Romániában, kisebb arányban vannak jelen a más típusú befektetések az országban.

Habár már Romániában is vannak olyan régiók, ahol szinte elérhetetlen a fiatal generációk számára a saját ingatlan (pl. Kolozsvár, Brassó, Bukarest) azonban az idei esztendő első felében itt "csupán" 6.7%-kkal emelkedtek az ingatlanárak, más európai országban 10% fölötti emelkedést regisztráltak a piackutató intézetek. Itt tehát még mindig elérhetőbb a saját ingatlan, mint más EU-s régiókban. Természetesen erre a trendre felfigyeltek a külföldi befektetők is, akik rendre vásárolják a román ingatlanokat bízván a magas profit realizálásában.

A szóban forgó tanulmány megemlíti még, hogy az Európai Unióban a lakásbirtokosok aránya a lakosság körében mindössze 69%.

Már a román nyugdíjasok is jobban élnek, mint a magyar nyugdíjasok

Ismét a kanyarban előzött Románia

Egyre-másra jönnek az utóbbi időben az olyan statisztikai adatok, amelyek azt mutatják, hogy Románia valóban megelőzte gazdaságilag Magyarországot. Jelen pillanatban éppen a nyugdíjak összehasonlításával kapcsolatosan kapott jobb eredményt a balkáni ország.

Az Országos Nyugdíjpénztár legfrissebb adatai szerint a romániai átlagnyugdíj mértéke majdnem elérte a 2.800 RON-t, ami meghaladja a 220 ezer Ft-ot. Ezzel szemben a magyar nyugdíjasoknak átlagosan 214 ezer Ft-al kellett beérniük. Ez először fordult elő az elmúlt 30 évben, hogy Romániában magasabb legyen a nyugdíj, mint Magyarországon.

Az utóbbi időben egyre több olyan hír jelent meg, amik azt igazolták, hogy a bukaresti kormány gazdasági számai jobbak, mint a budapesti kormányzat által közöt adatok, és ez habár a Fekete tenger országában örömre ad okot, a magyarok számára viszont jelzésértékű, hogy az egy évtizeddel ezelőtt még lesajnált román gazdaság elkezdett jobb eredményeket produkálni, és rendre maga mögé utasítja Magyarországot szinte az összes fontos gazdasági mutatóban. Így korábban már beszámoltunk arról, hogy a román GDP kielőzte a magyart, nemrég a minimálbér-emelésnek köszönhetően a legkisebb jövedelem is magasabb lett, mint a magyar, most pedig a nyugdíjak tekintetében is ilyen adatsorok érkeztek.

 A vezető román párt azonban ígéretet tett arra is, hogy októbertől nem 2.000 RON lesz az adómentes értékhatár, hanem ezt az összeget 3.000 RON-ra emelik, ami ismét azt fogja eredményezni, hogy a mostaninál is több pénz marad majd a román nyugdíjasok kezében.

Ha elkezdünk kutatni az Eurostat adatbázisában, akkor 2021-es adatokat találunk, amikor az EU-s átlag nyugdíj 1294 EUR volt, s akkor még Magyarország és Románia is 400 EUR nyugdíjátlag alatti értékekkel szerepel a listán. Frissebb adatok egyelőre nem érkeztek a statisztikai hivataltól.

A cikket a Cégalapítás Romániában blog szerkesztősége gyűjtötte ki hivatalos forrásokból.

Nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában

A román Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb közleményéből az derült ki, hogy a románok egyre többet költenek a kiskereskedelemben.

Holott Magyarországon Nagy Márton miniszter amiatt sajnálkozik, hogy a magyar nem költ eleget, mivel inkább félretesz, ez a mentalitás nem jellemző keleti szomszédunkra, hiszen itt úgy szórják a pénzt az emberek, mintha nem lenne holnap.

Az INS jelentése szerint a tavaly augusztusihoz képest 8.1%-os növekedést mutat a szektor, a naptárhatástól tisztított adatok pedig 9% fölötti eredményről árulkodnak.

A tanulmány olyan részletekre is kitér, hogy élelmiszerből közel 17%-kal többet vásároltak a román állampolgárok, mint egy évvel korábban, azonban üzemanyagból is 2.5%-kal több fogyott, mint az előző év azonos időszakában.- tudta meg a román cégalapítás blog szerkesztősége.

Nem meglepő azonban, hogy többet költenek a románok, hiszen évről évre egyre többet is keresnek, jelen pillanatban ugyanis 3700 RON a minimálbér, ami kb 300 ezer forintot jelent aktuális árfolyamon.

A román gazdaság kezdi kitermelni a fizetőképes középosztályt, amelynek tagjai már képesek megfizetni nem csupán a mindennapi cikkeket, hanem a luxus termékek piaca is komoly előretörést mutat az utóbbi években Romániában.

Románia schengeni csatlakozása 2024?

Idén áprilisban nagy öröm érte Bulgária és Románia lakóit, hiszen félig-meddig schengeni tagokká váltak. Április 1-től ugyanis eme két állam csatlakozott a schengeni övezethez a légi és tengeri közlekedést illetően. A szárazföldi határátkelés csatlakozására azonban még várni kell. Hogy mennyi, azt nem lehet pontosan tudni.

A találgatások már tavasszal megindultak, és sokan 2025 január 1-jét jelölték meg a teljeskörű tagság dátumaként, azonban ezzel kapcsolatos hivatalos információ még nem látott napvilágot.

Nagy könnyítés azonban az áruszállító hajók számára a csatlakozás, hiszen rengeteg időt meg lehet majd így takarítani, s ugyanakkor a repülős forgalom számára is nagy előrelépés a schengeni utaskezelés, hiszen évente 23 millió utas veszi igénybe a légi közlekedést Romániában- adatok a cégalapítás Romániában blog statisztikáiból.

Szeptemberben a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter is úgy nyilatkozott, hogy országa mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia teljeskörű tagja lehessen az övezetnek, hiszen ez nagyban befolyásolja a két szomszédos ország kereskedélmét, gazdasági fejlődését, és a napi személyi közlekedést is. A magyar külügyminiszter habár óvatosan fogalmazott, és konkrét dátumot nem jelölt meg, elejtett egy olyan megjegyzést, hogy igyekeznek még a magyar  EU-s soros elnökség alatt megvalósítani a teljes csatlakozást.

Ha Szijjártó úr ezen állítása igaznak bizonyul, akkor a román-magyar határszakaszon hamarosan megszűnik a forgalomellenőrzés.

 

Keleti vendégmunkásokat toboroz Románia

Habár a magyar sajtóban is számos ilyen hírt lehet olvasni, az utóbbi időben keleti szomszédunk is rástartolt a távol-keleti vendégmunkások behozatalára. Ennek oka pedig az óriási munkaerőhiány, ami miatt megbicsaklik a gazdaság motorja.

A legújabb sajtóértesülések szerint Romániának legkevesebb 3 ezer teherautó sofőrre, és félezer öreggondozóra van szüksége, hogy valamelyest enyhítsék az ezen szakemberekből fakadó munkaerőhiányt, s mivel ezen dolgozókból igencsak kevés van az országban, így kénytelen a Fülöp szigetekről munkásokat toborozni a kormány.- tudta meg a cégalapítás Románia blog szerkesztősége.

Nem csoda, hogy hiány van kamionosokból, hiszen Nyugat-Európában ezek az emberek kétszer annyit is meg tudnak keresni, így kivándorolnak az országból, s maguk mögött hagyják azt a nagy munkapiaci űrt, amit már sehogyan sem tud betömni a munkahivatal. Jelen számítások szerint 3 ezernél is több szabad kamionos állás van Romániában, amikre egyszerűen nem lehet találni helyi munkavállalót.

A távol-keleti toborzásra a munkaügyi minisztérium a Work from Asia nevű ügynökséget kérte fel, melynek ügyvezetője kijelentette, hogy cége a legnagyobb volumenű megrendelést kapta ezzel az új megbízással, és igyekeznek minél hamarabb teljesíteni a feladatot. Ugyanakkor a cég vezetője afelől is biztosított, hogy csakis megfelelően képzett és megbízható szakembereket fognak kiválogatni a romániai munkák elvégzésére.

Ugyanezen céget bízták meg a kormányzati szervek 500 idősgondozó rekrutálásával is.

A munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint évi közel 20 milliárd eurós piacot jelent a közúti fuvarozás, és ez egyre csak növekszik, így mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy fenntartsák a piacot, és megoldást találjanak a munkaerőhiányra.

 

Fitch: Stabil befektetési kategória Románia

A román pénzügyminisztérium a napokban számolt be arról, hogy a világhírű Fitch Ratings továbbra is a BBB kategóriában hagyta a hitelminősítési listán Romániát, ami a befektetésre ajánlott kategória. A neves amerikai intézet ismét megerősítette, hogy országunk továbbra is stabil pénzügyileg és gazdaságilag, ahova egyre csak áramlik a külföldi tőke, és a befektetett összegek stabilitása garantált a balkáni államban.

 A beszámoló szerint Romániában folyamatos a GDP-növekedés, ami egyrészt köszönhető az európai uniós pénzek beáramlásának, valamint a töretlen makrogazdasági fejlődésnek. A Fitch valószínűleg bízik a román kormány gazdaságélénkítő és konvergenciát erősítő lépéseiben annak ellenére, hogy nagyon komolyan eladósodottsági szintet ért el az ország, s újabb komoly hitelfelvételek nehezítik a gazdaság mindennapjait.

A román pénzügyminisztérium képviselői a Fitch legújabb stabil minősítését pozitív értékelésnek tartják, és optimisták a jövőt illetően, és a gazdaság folyamatos növekedését illetően.

Még egy fontos pontja a hitelminősítő által közzétett elemzésnek, hogy az idei évre 2,5%-kra teszik a gazdasági növekedést, és szerintük az államadósságot is sikerül majd 58% alatt tartani.

Adatok a cégalapítás Romániában blog szerkesztőségétől.

A legnépszerűbb tevékenységek

Mik azok a tevékenységek, amire a legtöbben román cégüket alapítják?

Valószínűleg nem mondunk azzal újat, ha megosztjuk olvasóinkkal, hogy a legtöbb külföldi üzletember román cége fő tevékenységének a szolgáltatásokat és a kereskedelmet jelöli meg.

Amennyiben szolgáltató tevékenységet nyújtó román KFT-t alakítanak ügyfeleink, itt nagyon sok esetben jelenik meg az üzletviteli tanácsadás, ám megint sokan hoznak létre vállalkozást IT tevékenységi körrel, melyek között szerepel a programozás, a webdizájn, internetes portál szolgáltatások, tervezés-szerkesztés, stb. Mindemellett megint mások pénzügyi tanácsadást is végeznek, valamint közvetítőként is működik számos vállalkozó.

A közvetítés esetében meg kell említenünk az ingatlanközvetítést, valamilyen üzleti közvetítést, míg megint mások munkaerőt is közvetítenek, vagy akár kölcsönöznek más cégeknek.

Ha viszont kereskedelemről van szó, akkor itt is változatos TEÁOR-okkal találkozunk az alapító okiratokban.

A legtöbben a műszaki cikkek kereskedelmével foglalkoznak, megint mások az élelmiszeripari termékek kereskedelmét választják, ám sokan vannak akik ruházati cikkekkel, illetve egyéb mindennapos termékekkel foglalkoznak.

 

Cégalapítás ha még dolgozunk mellette

Mintsem kilépnénk a munkahelyünkről, érdemes először kipróbálni magunkat vállalkozóként...

 

Ritkán, de találkozunk olyan személyekkel is, akiknek még van egy biztos állásuk, és egyelőre még nem tervezik beadni a felmondásukat, hanem kivárnak.

Sok esetben kipattanhat az ember fejéből egy jó üzleti gondolat, amit nem szabad csak úgy veszni hagyni, hanem rá kell szánni a plusz energiát, hogy belekezdjünk annak megvalósításába. Lehet ez bármi, akár egy újfajta szolgáltatás, egy innovatív termék piaci bevezetése, vagy csak egy bizonyos területen egy igény kiszolgálása, ha látunk benne üzletet, akkor érdemes vele foglalkozni. Cégalapítás ROmániában? Hát persze...

De mi van akkor, ha még egy 8 órás munkahelyen penészedik az ember?

Ezzel nincs semmi baj, hiszen nem mindenki kezdheti vállalkozóként az életet, a legtöbb vállalkozónak volt fiatal korában biztos állása, és onnan ugrott fejest a vállalkozói létbe.

Mielőtt azonban egyből benyújtaná az újdonsült vállalkozó a lemondását, ajánlott ha egy kis önuralmat gyakorol, és kivárja, amíg látja, mennyire fog menni az új vállalkozás. Mert nem biztos ám, hogy egyből milliókat tud majd termelni, vagy egyáltalán lesz-e kereslet az ő szolgáltatására.

Általában egy évet szoktak mondani az öreg rókák egy ilyen helyzetre, ugyanis egy 12 hónapos periódus alatt azért már látszanak az irányvonalak, a bevétel, a növekedés, és lehet következtetni a jövőre is.

Addig tehát azt tanácsoljuk a kezdő vállalkozóknak, hogy őrizzék meg biztos munkahelyüket, mert mégis csak abból fizetik a számláikat, a törlesztő részleteiket. S ha úgy látják egy év múlva, hogy sokkal jövedelmezőbbnek ígérkezik a saját vállalkozás, akkor szabad csak felrúgni a biztos állást, és akkor már belevetheti magát szívvel-lélekkel új cége fejlesztésébe az ember.

Sok sikert kívánunk minden kezdő vállalkozónak, és felelősségteljes döntéseket.

Miért érdemes kész román céget vásárolni?

Jelen pillanatban nem sok olyan szolgáltató van a piacon, amelyik igazi Ready-Made S.R.L-ket értékesít, hiszen ennek nem igazán van értelme.

Egyetlenegy szempontot figyelembe véve mondhatnánk, hogy van értelme egy kész cég megvásárlásának, mégpedig ha egy pályázati kiíráson szeretne részt venni az új tulajdonos a céggel, és ott olyan kitétel szerepel, hogy a pályázó vállalkozásnak legalább egy éves múlttal kell rendelkeznie.

Pár évvel ezelőtt sokan vásárolták a kész cégeket amiatt, mert új román cég alapítása esetén az adóhivatal nehezen osztotta ki az európai uniós adószámot a cég részére, így egy kész cég felvásárlásával sok időt tudott megspórolni a vásárló. Ma azonban ez már nem így van, hiszen az ÁFA-regisztráció és a VIES-rendszerben való megjelenés csakis egy nyomtatvány kitöltését igényeli, amit egy könyvelőnek kell elvégeznie, így ezek a regisztrációk automatikussá válnak, s egyidőben a Végzéssel elkészülnek. Maximum a VIES-rendszer aktualizálása miatt lehet néhány nap késedelem, de ez sem olyan sok, hogy bárkinek az üzleti dolgait megnehezítené. Mindennel együtt hozzávetőlegesen 10 nap alatt elkészül egy román S.R.L adószámokkal együtt.

Ez nagyon érdekes helyzet azonban, ugyanis az EU-s jogharmonizáció miatt egységesnek kellene lennie a cégbírósági és adóhivatali ügyintézésnek az európai közösségben, azonban nem csak Romániában, hanem Magyarországon is csupán egy formanyomtatvány kitöltése kell az EU-s adószám megszerzéséhez, holott a nyugati államokban, mint Ausztriában, Németországban, Csehországban, Hollandiában, Franciaországban és egyéb államokban komoly feltételekhez köti az adóhivatal az ÁFA-regisztrációt és az EU-s adószám kiosztását.

Ezen fentebb említett okokból kifolyólag Romániában értelmét veszti a kész cég vásárlás, hiszen az adószám kiosztásának az automatizálása felszámolta a ReadyMade céges iparágat. Nem is sok szolgáltató kínál ilyen polccégeket, többnyire a bukaresti irodák próbálják ezzel bevonzani a nem EU-s állampolgárokat, akikben még mindig az a hit él, hogy Romániában nehézkes az Áfa-regisztráció.

Talán még a nem EU-s állampolgároknak jelenthet előnyt egy kész cég felvásárlása, ugyanis ha egy nem EU-s tulajdonos jelenik meg a romániai KFT-ben, akkor a kérvény már nem megy át automatikusan az adóhivatal szűrőrendszerén, így ott már bekérnek egyéb igazolásokat is a cégtől, sőt az ügyvezetőt is behívják egy elbeszélgetésre. Azonban ha például egy ukrán polgár megvásárol egy kész román KFT-t, akkor a VIES-szám is automatikusan átmegy az új tulajdonosra.

Bejelentkezés ÁFA-körbe román céggel

Ha egy új céget alapítunk Romániában, akkor nagy valószínűséggel Áfa-körös KFT-t szeretnénk, hiszen egy ilyen céggel fogunk tudni majd határokon átívelő kereskedelmet folytatni.

A 2010-es évek elején a romániai Áfa-regisztráció egy egyszerű folyamat volt, ami tartott kb 2012-ig, amikor is a román hatóságok bevezették a szigorított eljárást. Ez annyit jelentett, hogy az adóhivatal alkalmazottai kimentek a székhelyre egy ellenőrzést végezni, hogy az megfelel-e az adott cég működési feltételeinek, továbbá szerettek volna ott találkozni a cég ügyvezetőjével is, akivel egy nagyobb lélegzetvételű elbeszélgetést terveztek a vállalkozás üzleti terveiről.

Ezen hagyománnyal aztán 2018 környékén szakított az adóhatóság, s akkortól ismét automatikus Áfa-regisztrációt vezettek be, ami azóta is érvényben van.

Ez azt jelenti, hogy egy román S.R.L-nek csak a legalapvetőbb feltételeknek kell megfelelnie, amik a következők:

  • rendelkezzen egy székhely címmel, ami lehet székhelyszolgáltató is
  • a cég ügyvezetője tiszta román erkölcsit kell bemutasson (nem kell a szülőhazájából erkölcsi igazolást hozni)
  • a vállalkozásnak legyen egy mérlegképes könyvelője
  • könyvelő által készített roppant rövid üzleti terv (standard minta...)

Ha ezen feltételeknek eleget tesz a román KFT, akkor az adóhivatal automatikusan engedélyezi a cég Áfa-körbe való bejelentkezését. S természetesen ezen kérvényt a cég könyvelője kell ellenjegyezze, úgy tekinti hivatalos kérvénynek az adott iratot az adóhatóság. Ezek roppant egyszerű formaságok, aminek az alakuló cégek 99%-a megfelel, így kijelenthetjük, hogy ma 2024-ben bármilyen román cég megkaphatja az Áfa-körös regisztrációt, és az azt követő VIES-regisztrációt.

Tisztában vagyunk azzal, hogy ez Nyugat-Európában ma már nem így megy, ott továbbra is szigorú szabályok mentén történik az Áfa-körbe való bejelentkezés, csak hogy a szlovák példát említsük: Szlovákiában akár egy 50 ezer eurós kaució zárolt számlán való elhelyezését is kérheti az adóhivatal, de a német példa is beszédes, ahol hónapokat váratja az adóhivatal a céget az adószámregisztrációval, s ott be is rendelik az adóhivatalba egy elbeszélgetésre az ügyvezetőt.

Nem természetes tehát, hogy Romániában ilyen egyszerű ez a folyamat, és a vállalkozóknak hálát kell adniuk a romániai kormányzatnak, hogy ilyen egyszerűvé teszi a vállalkozók életét.

 

 

Minimálbér Romániában

Jújius 1-től újabb emelés történt

 

Egyik korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy egyre több olyan statisztikai adat lát napvilágot, miszerint Románia GDP-arányosan kielőzte a magyar gazdaságot. Keleti szomszédunknál újabb előrelépés történt, most éppen a minimálbér összege nőtt egy olyan szintre, ami már jócskán meghaladja a magyarországit.

Magyarországon jelen pillanatban 266 ezer Ft a legkisebb jövedelem, míg Romániában 2024 július 1-től bruttó 3700 RON, azaz napi árfolyamon kb 290 ezer Ft-ot lehet minimum megkeresni.

Már korábban is születtek cikkek ebben a témában, sokan harsogták már, hogy a román minimálbér a magyar fölé emelkedett, ez azonban csakis bizonyos árfolyamingadozások mellett volt igaz. Mostantól azonban végérvényesen kielőzte a románok bére a magyarokét.

2024 július havától tehát 3700 RON-ra emelkedett a minimum fizetés összege, ez bruttóban értendő. Ezen jövedelem 41%-a elmegy adókra és járulékokra, így ezek levonása után a munkavállaló nettóban 2217 lejt fog hazavinni, ami 170.000 HUF tiszta keresetet jelent.

A romániai vállalkozók szövetsége már korábban figyelmeztette a kormányt, hogy nehéz helyzetbe hozzák így a cégeket, azonban az adóhivatal álláspontja az, hogy rohamosan fel kell zárkóztatni a béreket. A szakemberek azt jósolják, hogy a mostani béremelés némi inflációt fog eredményezni, és lesznek olyan cégek is, amelyek elbocsátásokat fognak eszközölni, azonban mindezen negatívumok nem mérhetők azokhoz a pozitívumokhoz, amelyeket a bérnövekedés fog eredményezni.

A kormány részéről ugyanakkor megjegyezték, hogy terveik szerint év végén további emelést szeretnének megvalósítani, hiszen egy korábbi az uniónak tett vállalás előrevetíti azt, hogy a minimálbért az átlagbér felére emelik, ami azt jelenti, hogy valahol a 4500 RON környékére kellene emelnie az államnak a minimálbért. Utóbbi tervezet megvalósulásához a gazdasági szakemberek még kérdőjeleket társítanak.

Érdemes meggondolni a vállalkozó szellemű személyeknek a cégalapítást Romániában

 

 

Hogyan hozok létre fióktelepet / leánycéget Romániában?

Adószám regisztráció, leányvállalat, fióktelep...

romániai cégalapításnak ez a legnehezebb válfaja, maguk a cégalapítási irodák sem igen szeretik ezt elvállalni, de ha vannak is akik ilyen szolgáltatást kínálnak, akkor az nem lesz olcsó mulatság.

Természetesen az a legegyszerűbb feladat egy tanácsadó iroda számára, hogy megalapítsa a megrendelő cégét, aki egy magánszemély.

Léteznek standard iratminták, melyeket a cégbíróság honlapjáról és az adóhivatal weboldaláról le lehet tölteni. Az ilyen iratokba csak fel kell vinni a tulajdonos, vagy tulajdonosok adatait, mehetnek az ügyféllel a közjegyzőhöz, majd beküldi a szolgáltató az aláírt dokumentumokat a illetékes hivatalokhoz hitelesítésre, és elbírálásra.

De mi van akkor ha egy magyar KFT számára, sőt egy ZRT számára szeretnénk Romániában leánycéget létrehozni?

Ilyenkor sokakban megfagy a vér, és inkább elállnak a megbízástól.

Na de nem mindenki tesz ilyet. Amely szolgáltatók ezt elvállalják, ott többnyire komoly jogi szakemberek dolgoznak, akik értenek az efféle bürokráciához.

Mi is kell azonban ahhoz, hogy a magyar cégünkkel jelenjünk meg Romániában? Annak létrehozzunk egy leányvállalatot, vagy kiváltsunk számára egy román adószámot? Mert ezen esetek mindegyikében a következő iratokat kell beszereznie a magyar cégnek:

  • Friss végzés
  • Friss (30 napnál nem régebbi) cégkivonat
  • Aláírásminta
  • Társasági szerződés
  • Illetőségi igazolás

S ugyanakkor kellenek még az alapító jogi személy (KFT, Zrt) tulajdonosi körének a személyes okmányai, mint:

  • Személyi igazolvány
  • Lakcímet igazoló kártya
  • Adókártya

S fontos még megemlíteni, hogy a céges iratokat hiteles román fordításban kéri a román adóhivatal és cégbíróság. Ennek lesz egy elég komoly fordítási költsége is. Tudni kell, hogy nem fogadja el a román hivatal a magyarországi hiteles fordító fordításait, mindenképpen romániai hiteles fordító segítségét kell kérni az iratok fordításához, majd ottani közjegyző által kell azokat hitelesíttetni. Jelenleg a cikk írásának a pillanatában kb 15 euró / oldal áron lehet hiteles fordítót találni Romániában.

Most képzeljük csak el, vannak olyan társasági szerződések, melyek terjedelme több tíz oldal, ezt mindet fel kell szorozni 15 euróval oldalanként. Egy teljes iratköteg ilyen esetben elérheti akár az 50-60 oldalt is, aminek csak a fordítási költsége vagy 700-800 euró.. S erre jön még a szolgáltató díja a bejegyzés végett, ami szintén lesz vagy 1.000 euró...

Tehát ha valaki a magyar cégével akar román leányvállalatot létrehozni, az készüljön fel a tetemes költségekre...

De nem lehetetlen, vannak esetek amikor csakis ez az út járható a vállalkozás számára. Ilyenkor érdemes rászánni azt az összeget az alapításra...

 

 

Romániai vállalkozói számla nyitása

Nem olyan könnyű, mint az elsőre tűnik

Ha már megvalósult a cégalapítás Romániában, akkor a kapott iratokkal el kell mennie az ügyvezetőnek egy helyi bankba, hogy megnyissa a vállalkozás számláját. Ez azonban nem olyan egyszerű feladat, mint pár évvel ezelőtt volt...

S hogy miért is nem? Hát azért mert a bankok egy 2020-as európai uniós szabályozásnak köszönhetően szigorítottak a számlanyitási feltételeiken.

2020-ban a szabályzat bevezetésekor igen magas volt a visszautasítások aránya, a külföldi ügyvezetős cégek esetében ez elkérte az 50%-ot, ami hatalmas szám. A bankok szinte mindenkit kockázatosnak ítéltek, így nem vállalták a rizikót, s legegyszerűbb megoldásként a visszautasítást választották.

De miért tesz ilyet egy bank? Hiszen ha számlaforgalom van, akkor azon a bank keres, nem is keveset. Igen, de a kiszabható bírságok mértéke messze felülmúlta azt az összeget, mint amennyit kereshet egy bank az ügyfélen, ezért inkább lemondtak arról a lehetséges profitról mintsem feketelistás besorolást kapjanak majd a sok büntetés miatt, s akár még az engedélyüket is kockáztassák.

Azóta lazult ez a szabályozás, már nem haladja meg az 50%-ot a visszautasítások aránya, azonban most sem sokkal jobb a helyzet. A bankok nagy hányada még mindig nagyon szelektál, s olyan feltételeket szabnak a számlanyitás pozitív elbírálásaként, mint:

  • Romániai lakcím
  • Kész üzleti terv bemutatása
  • Román üzleti partnerek megjelölése, előszerződések benyújtása
  • Interjú angol vagy román nyelven az ügyvezetővel (tolmács kizárva)
  • Elit székhely felmutatása, ami nem székhelyszolgáltatói cím
  • Alkalmazott megléte
  • Erkölcsi felmutatása
  • Szerződött könyvelő megléte
  • Az ügyfél szülőhazájából banki ajánlólevél

Természetesen nem minden bank ragaszkodik ezen pontok mindegyikéhez, azonban van olyan pénzintézet is, amelyik szigorúan bekéri mindezen iratokat román nyelven...

Ha azonban a romániai bankszámla nyitásával megbízzuk valamelyik elismert szolgáltatót, akkor az tisztában van azzal, mely bankok, milyen követeléseket támasztanak, így abba az intézetbe viszi az ügyfeleket, amelyik a kevésbé szigorú bankok sorát gazdagítja..

Ne bízzuk tehát a véletlenre a vállalkozói számlánk megnyitását, hanem keressünk fel egy profi szolgáltatót, amelyik segít az ügyfélnek megnyitni a vállalkozói számláját.

Vannak már olyan szolgáltatók is, amelyek egy számlanyitásért egy bizonyos összeget kérnek, meg kell hagyni, 2020 előtt ez nem lett volna lehetséges, azonban a mai időkben lehet megéri kifizetni ezt az összeget a szolgáltatásért.

 

Közelíti a 80 ezret a gazdagok száma Romániában

A legfrissebb statisztikai adatok szerint Romániában közel 77 ezer olyan személy van, akik likvid pénzforrása meghaladja a 100 ezer eurót.

Habár lehet vitatkozni arról, hogy ki számít gazdagnak, mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy valaki a gazdagok szűk táborához tartozzon. Ez mindig attól függ, honnan nézzük az adott vagyont, felülről, vagy alulról, azonban megegyezhetünk abban, hogy ha valaki rendelkezik 40 millió forinttal, az nem sorolható a szegények kategóriájába, hiszen egy ilyen embernek nincsenek napi szinten pénzügyi gondjai, és egy kényelmes életet tud élni egy ilyen bankszámla mellett. Természetesen feltételezzük, hogy ez az összeg megtakarítás, és hogy havi, vagy éves szinten bővül a felhalmozott pénz mennyisége.

A romániai Bankbetétek Garanciaalapja (FGDB) aktuális adatai azt mutatják, hogy számszerint 76746 embernek van Romániában 100 ezer euró fölötti bankbetéte. És az erre a listára felkerülők esetében meg kell jegyezni, hogy ez a minimum, amivel bekerülhet valaki ebbe a statisztikába, feltételezhetjük, hogy a közel 77 ezer ember 80%-a több, sőt némelyek jóval több megtakarítással rendelkeznek.

A gazdagok számának a növekedése is beszédes azonban, hiszen csupán az elmúlt egy esztendőben 16.5%-kkal emelkedett azon személyek száma, akik rendelkeznek legalább 40 millió Ft-al. Érdemes megemlíteni, hogy 2012-ben még csupán 12 ezer volt a gazdagok száma.

Az összesítésből kiderül, hogy ez a 77 ezer gazdag személy 69 milliárd eurót birtokol, tehát a legtöbb pénz a lakossaág 0.4%-ának a kezében van.

Cégalapítás Romániában blogunk rendszeresen friss hírekkel jelentkezik.

Megszaporodott a csődbement cégek száma Romániában

AZ ANRC országos céges nyilvántartó hivatal nyilvánosságra hozta legfrissebb statisztikáját, melyből kiderül, hogy a tavalyinál sokkal több román vállalkozás vált fizetésképtelenné.- tudta meg a cégalapítás Romániában blog szerkesztősége

A konkrét számok azt mutatják, hogy az idei esztendő első négy havában összesen 2562 cég dobta be a törölközőt, amíg ez a szám a tavalyi év azonos időszakában mindössze 2199 volt.

Nem meglepő módon a fővárosban van bejegyezve a legtöbb olyan cég, amelyik fizetésképtelenné vált, a legkevesebb pedig Hargita megyében. Bukarestben 490, míg székelyföldön mindössze 5 darab cég hozta a legrosszabb eredményt, és került a felszámolási eljárás célkeresztjébe. Természetesen azon nem kell meglepődni, hogy a fővárosban leledzik a legtöbb csődbement cég, ugyanis itt élnek a legtöbben, ez az a hely, amely vállalkozásra ösztönzi az embereket a nagy populáció, és a végtelen lehetőségek miatt. Ám a nagy számok törvénye alapján várható is, hogy itt megy tönkre a legtöbb SRL.

A statszitikából még az is kiderül, hogy a leginkább az építőipari, valamint kereskedelmi cégeket érintette rosszul ez az időszak, ám a feldolgozóipar területén is több száz cég vált fizetésképtelenné.

A román cégalapítás menete

Cégalapítás Romániában lépésről lépésre

Habár innen Magyarországról egészen bonyolultnak tűnhet a romániai cégalapítás, azonban egy helyi szolgáltató segítségével egyszerű folyamattá válik az egész procedúra.

Sok magyar állampolgár belekezdett már egyedül román cégének a bejegyeztetésébe, azonban a végén vagy feladták, és megbíztak egy helyi irodát a cég regisztrálásával, vagy sokkal többe került az egész, mint azt korábban tervezték.

Nézzük csak, milyen lépéseket kell megtenni, ha magunk vágunk bele a folyamatba.

Román nyelvtudás nélkül vajmi kevés esélye van az embernek, hogy előkészítse cége megalapítását, azonban ha felbérelünk egy tolmácsot, akkor annak az óradíja sem lesz olcsó, s egy fordító sem tud egyszerűen eligazodni a hivatalos dokumentumokon. Elsőként le kell foglalni a cégnevet, amit vagy online nyújtunk be, vagy személyesen egy megyei cégbíróságon. Ennek elbírálási ideje 24-48 óra, ezt ki kell várnia az ügyfélnek.

Majd szükség lesz egy közjegyzőre is, aki előtt aláírja az alapító a cégalapítási iratokat. Igen, de milyen iratokat? Honnan lehet ezeket megszerezni? A formanyomtatványokat az adóhivataltól illetve a cégbíróságtól lehet beszerezni, de ezeket ki is kell majd tölteni, komoly ismerete igényel ezeknek a helyes kitöltése, majd egy közjegyző előtt is alá kell írni olyan iratokat, mint

  • Társasági szerződés
  • Aláírásminta
  • Ügyvezetői nyilatkozat

Ezen iratok mind román nyelven vannak, s a legapróbb hiba esetén is visszadobja azt a cégbíróság, vagy visszautasítja a finánc az adószám kiosztását. Na és hogy is kell az adószámot kérvényezni? Milyen adószámot kérjek külföldi ügyletek lebonyolítására? Melyik rubrikát is kell kipipálni?

Ezek mind olyan nehézségek, amelyek még egy anyanyelvű polgárnak is gondot okoznak.

Több olyan beszámolót is hallottunk, melynek főszereplői egyedül vágtak bele a román cégalapításba, azonban a végén sokkal többe került az egész, mintha megbíztak volna egy helyi szolgáltatót, nem beszélve az elvesztegetett napokról-hetekről, a szálloda költségekről, fordítói segítség igénybevételéről , és a székhely megtalálásának nehézségeiről.

A legegyszerűbb módja a román cégalapításnak találni egy megfelelő szolgáltatót, amelyik leszervezi egy napra a közjegyzői aláírást, s majd ha bejegyezték a céget, elkíséri az ügyfeleket egy helyi bankba is, ahol megnyithatják a vállalkozói számlát. Sokan arról sem tudnak ugyanis, hogy a pénzintézetek nem szeretik a külföldi tulajdonú KFT-ket, s a legtöbb helyen visszautasítják a számlanyitási kérelmet. Egy cégalapítási iroda azonban már nagy tapasztalattal rendelkezik a számlanyitás lebonyolításában is, így valószínűleg azzal sem lesz gondunk.

Ebben az esetben semmilyen adminisztratív teendője nincs az ügyfélnek, mindössze két alkalommal kell kiutazniua Romániába, de vannak olyan szolgáltatók is,amelyek meghatalmazásos cégalapítást biztosítanak, sőt olyan bank is létezik, amelyik online számlanyitást tesz lehetővé. Így ebben az esetben egyszer sem kell kiutaznia a megrendelőnek Romániába.

A számlanyitás nehézségeit következő írásunkban fogjuk részletezni.

Román cég tulajdonolja a magyar KFT-t.

Hogy alakul ilyenkor az adózás valójában?

Aki benne van a vállalkozói létben, az tudhatja, hogy milyen adózás terheli a cégeket. Első körben találkozik a vállalkozó a társasági adóval, aminek a mértéke Magyarországon jelen pillanatban 9%. Aztán kedveskedik nekünk az állam az iparűzési adóval Magyarországon, amit természetesen a román adórend nem ismer, és reméljük hogy soha nem is vezetik be az adózásnak ezt a szörnyű válfaját a Fekete-tenger országában. Nos ez változó mértékű Magyarországon, maximum azonban 2% lehet. Igen fájó pont lehet ez azonban sok KFT-tulajdonos számára.

Erre jön aztán az osztalékadó a maga 15%-ával, amit még megspékel a NAV egy kis szochó-kötelezettséggel is, így aztán már nagyon komoly összegek vándorolhatnak ki cégünkből az államkasszába.

Ezen pontok egyikénél azonban van lehetőség egy kis csökkentésre, ez pedig az osztalékadó, ami csökkenthető ezen összegnek a felére... S hogyan?

Természetesen egy román céggel. Ebben az esetben a román S.R.L lehet a magyar KFT tulajdonosa, s így akkor a magyar vállalkozásnak nem kell megfizetnie a magyarországi osztalékot, hiszen a nyereséget kiutalja a román KFT-nek. Itt már jelentős adóelőnyre tett szert a cég tulajdonosa, hiszen 15+ szochó helyett csupán 8 + max 500 Eur szochóval is beéri a román állam.

Mi a szerepe ebben az esetben a román KFT-nek?

Amolyan Holding-szerepe lesz, nem kell tényleges gazdasági tevékenységet végeznie, egyszerűen csak egy ernyővállalatként fog működni, amely egy amolyan befektető lesz ebben a történetben.

Hol kellemesebb osztalékot fizetni? Magyarországon, vagy Romániában? Minden bizonnyal Románia a nyerő e tekintetben, akkor érdemes elgondolkozni a romániai cégalapításon.

A válasz pofonegyszerű, minden vállalkozó a saját zsebén érezheti meg az osztalék valós súlyát.

Érdemes azonban elolvasni előző cikkünket az osztalékfizetésről, mielőtt még rohannánk Romániába hogy ott céget alapítsunk...

 

süti beállítások módosítása