"A tisztességes adófizetők nem fizetnek szívesen adót, ha a befizetett pénzét elpazarolják. Hogy az önkéntes adófizetés megvalósuljon, ahhoz a kormányzatnak tiszteletet kell tanúsítania, és megfelelő szolgáltatásokat, valamint kiszámítható kiadásokat kell biztosítania" - jelentette ki Ilie Bolojan román miniszterelnők egy szeptemberi interjúban.

Az említett mondatok egy az Euronews-nak adott interjúban hangoztak el, és tekinthetjük egy kormányzati beismerésnek azzal kapcsolatosan, hogy az állam nem megfelelően használja fel a befizetett adókat, számos esetben rá lehet sütni, hogy pazarló módon gazdálkodnak a rendelkezésre álló összegekkel. Erre számos példát lehet mutatni, hiszen jelen pillanatban is kritika éri a bizonyos esetekben indokolatlanul magas speciális nyugdíjakat, valamint a semmittevő és haszontalan közalkalmazottakról is rengeteg hír kering. S ez csak két eklatáns példája a nemtörődöm pénzgazdálkodásnak, ezeken kívül számos olyan terület van még, ahol elégnek az adófizetői lejek.

Habár a miniszterelnök felismerte ezt az ellentmondásos helyzetet, és próbálkozik is korrigálni az ebből adódó káoszt, a népszerűsége egyre csak csökken, hiszen sokaknak nem tetszik az, hogy megnyirbálja a kiadásokat, s így sokak munkahelye kerül veszélybe, megint mások pedig kevesebbet fognak keresne, vagy éppenséggel többet fognak adózni azért, hogy az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikáját helyrehozza.

Nem kell azonban pszichológusnak lenni ahhoz, hogy megértsük, az adófizetőkben egyre csak gyűlik a harag amiatt, hogy az ország egyre rosszabb helyzetben van, és ilyen komoly megszorításokat kell bevezetni, mint amiket bejelentett a Bolojan-kabinet. A miniszterelnök tehát helyesen ismerte fel, hogy a tisztességes adófizetőt nem csak hogy bántja, ha felelőtlenül bánnak azzal a pénzzel, amit befizet az államkincstárba, hanem a kedve is elmegy a további tisztességes hozzáállástól. 

Ezt a nehéz helyzetet prbálja meg most kezelni Ilie Bolojan több-kevesebb sikerrel.

Hogy milyen eredménye lesz az általa bejelentett változtatásoknak, az csak a jövő titka.

Mindenesetre bízunk benne, hogy rövidesen talpra áll az ország, és tovább folytathatja Románia felfelé menetelő pályáját az európai ranglétrán, hogy magunk mögött hagyjuk a lesajnált kelet-európai imázst, ami az elmúlt évtizedekben ráégett az országra. Habár volt egy kisebb emelkedő az elmúlt években, amit még az európai, különösen a magyar sajtó is felkapott, és irigykedve mutogattak ránk magyar szomszédaink, azonban ennek a periódusnak vége szakadt.

Bízzunk tehát abban, hogy a román cégalapítás ismét népszerű lesz majd mind a magyarok, mint már európai országok vállalkozói körében, és ismét alacsony adókkal, innovatív lehetőségekkel, és versenyképes piacgazdasággal csábíthatjuk ismét ide a nagytőkéseket. 

Szemtanúi voltunk egy magyar-román közös vállalkozás felemelkedésének, amelynek kezdeti időszaka koránt sem volt olyan biztató. A szóban forgó magyar vállalkozás habár sikeresen megalapította romániai leányvállalatát, a kezdeti időszakban csak gyenge eredményeket produkált a cég.

S hogy mi volt ennek az oka?

Habár egy Magyarországon ismert, a saját üzletágában nagy névnek számító vállalkozás kívánt betörni a román piacra, amely biztosította a megfelelő know-how-t és a szükséges anyagi erőforrásokat is, azonban az első pár esztendőben csak bukdácsolt a szóban forgó román fióktelep. 

Másfél év elteltével az anyacég úgy döntött, hogy megválnak a kezdetekben a vállalkozás élére kinevezett ügyvezetőtől, és új igazgatót neveznek ki a cég élére. Az anyavállalat természetesen minden segítséget és támogatást megadott az új igazgatónak, aki habár szakmabeli volt, mégsem ugyanezen a területen dolgozott addig, hanem egy hasonló, ám mégis más cégnél, ahol teljesen más feladatokat látott el, más üzleti környezetben.

Az új ügyvezető azonban rászánta az időt a továbbképzésekre, és saját fejlődését előtérbe helyezte, amit majd a fióktelep felemelkedésének érdekébe állított. A kezdeti időszak itt is nehezen telt, azonban két év múlva eljött az áhított áttörés, ami pár nagyon komoly megrendelés formájában érkezett. Mivel néhány nagy cég bizalmat szavazott a ROmániában még alig ismert vállalkozásnak, emberünk komolyan vette a szerződéseket és a lehető legjobb minőségben szolgálta ki a megrendelőket. Innen már megkezdődött a cég felfelé ívelő pályája, hiszen a mondás is úgy tartja, hogy az elégedett ügyfél a legjobb reklám. Az elkövetkező években több nagy megrendelést sikerült még becsatornáznia a román cégnek, így az egyre csak nőtt, és egyre nagyobb számokat is produkált.

A leányvállalat születése 2015-re tehető, az azóta eltelt 10 esztendőben pedig több száz fős csapattá duzzadt az innovatív megoldásokat is alkalmazó vállalat, és nagyon komoly megrendeléseket teljesítenek.

Röviden ennyi volna az említett vállalkozás története, amely tíz év alatt letarolta a román piacot, s ma már több millió eurós árbevételt produkál.

Ez a történet persze végződhetett volna másképpen is, mégpedig úgy hogy az anyavállalat feladja az első másfél év után, s elkönyveli veszteségnek a romániai fiókot. Azonban az anyavállalat megtalálta a probléma okát, azonosították a nem megfelelő ügyvezetőt, akit egy sokkal tehetségesebb és jobban motivált emberre cseréltek. Ennek meg is lett az eredménye, ami alig két éven belül meg is mutatkozott.

Amennyiben mások is küzdenek ilyen problémával, azoknak ideje átgondolni a működési struktúrájukat, és akár a vezető ember cseréjét is meg kell fontolni. Lehet, sokszor az első emberünk áll a cég sikerének az útjában.

Az adóemelések, a megszorítások kifejezetten negatív vállalkozói környezetet teremtenek Romániában. Sajnos egyre több vállalkozást aggódva figyeli az eseményeket, a kormány által előterjesztett változtatásokat, adóemeléseket. 

Az internetes fórumokon rengeteg negatív kommentet lehet olvasni a kormány intézkedéseivel kapcsolatosan, a legtöbb vállalkozó nem örül az adók növelésének, és a magasabb járulékos költségeknek.

Sokan azt tervezik, hogy leépítéseket hajtanak végre, egyesek már bele is kezdtek, megint mások, leginkább a KKV-szektor tagjai akár a cégbezárást is kilátásba helyezték.

A könyvelők is egyre inkább tapasztalják az érezhető bizonytalanságot a kialakult gazdasági környezetben. Sokan arról számolnak be, hogy az általuk könyvelt cégek nehéz anyagi helyzetbe kerülnek, s jelentős számú vállalkozó kerül fizetésképtelen helyzetbe.

Mi csak bízunk benne, hogy ez a negativizmus hamarosan alábbhagy, és ismét az optimizmus lesz jellemző a vállalkozói környezetre.

De nem csoda, ha jelen adóemelések hatására sokan elvesztették a kedvüket, és bizalmukat a jelenlegi regnáló hatalomban.

Olyan videók is terjednek az interneten, ameyek Bulgáriát népszerűsítik, ahol csak 10% a társasági adó, és mindössze 5%-os osztalékteher van. Sok szolgáltató maximumra pörgette most ezen reklámait, és elmondásaik alapján egyre több érdeklődő van a bolgár cégalapításra.

Szintén megnőtt az érdeklődés az offshore szolgáltatóknál, akik egyre több ügyfélről számolnak be. A román vállalkozók nem szeretnek magas adókat fizetni, inkább más lehetőségeket keresnek, olyan országokban, ahol mind a TAO mind pedig az osztalék ha lehet egyszámjegyű. Szép hazánkban sajnos már mindkét adónem kétszámjegyű, s ha erre még a megemelkedett Áfa-t is rászámoljuk, akkor már jelentős bevételkieséssel kell számolniuk a helyi vállalkozóknak, akik ezáltal elvesztik versenyképességüket.

A román kormány élén álló miniszterelnök felismerte a rendkívüli veszélyt, ami a mértéktelen eladósodással jár, és a lejtmenetnek adóemeléssel akar gátat szabni. Azonban annak ellenére, hogy elméletileg a hozzájárulás mértékének növekedése helyrehozhatná a gazdaságot, a legtöbb szociológus és gazdasági szakember pont azt látja, hogy az adók emelése a tervezett gazdasági kilábalás legfőbb ellensége lesz.

Mondhatni, normális reakciónak tűnik, ha egy ország kormánya úgy dönt, hogy adókat emel, ha az államháztartási hiány már tarthatatlan, és veszélyezteti az állam működését az eladósodottság, és a hitelminősítő intézetek is negatív prognózisokkal rukkoltak elő. Mindezen tényezők arra késztették az új román kabinetet Bolojan vezetésével, hogy óriási megszorító intézkedéseket hirdessenek, melyek bevezetését már idén nyáron megkezdik. Így 2025 augusztusától nőnek a jövedéki adók, és az áruforgalmi adó is az eddigi általános 19%-ról 21%-ra emelkedik. Azonban sok olyan kedvezményes ÁFA-tartalmú termék, vagy szolgáltatás is van, amelyik ezután már a teljes ÁFA alá fog tartozni a korábbi 9%-ról. Természetesen a korábbi 5 illetve 9%-os ÁFA is 11-re fog emelkedni, és a jövőben már csak ez az egy kedvezményes áruforgalmi adó lesz a korábbi kettő helyett.

További intézkedések várhatók még, mint bérbefagyasztások, elbocsátások, adóemelések, melyek közül az egyik legfájdalmasabb az osztalék 10-ről 16%-ra való emelése lesz. A társasági adó tekintetében még nem hangzott el emelés, ám a jelenlegi 16%-os nyereségadó már így is elég magas. Elképzelhető azonban, hogy a mikrovállalkozói 1-3%-os TAO-hoz is valamilyen formában hozzányúl majd a kormány.

Nos mindezen intézkedések tükrében elmondható, hogy a befektetői környezet jelentősen megváltozik Romániában, mely negatív hatással lesz majd az újonnan érkező invesztíciókra, azonban a már hazánkban lévő befektetők is elgondolkoznak azon, hogy megtartják-e a jövőben romániai kirendeltségüket. Egyre több helyről lehet már hallani vállalkozói körökből, hogy a partneri hálózatban lévő külföldi tulajdonú cégek a bezárást, de legalábbis a cég szüneteltetését fontolgatják, és a helyi vállalkozók is egy takarék üzemmódba akarnak átváltani. Amennyiben élesednek az új adózási szabályok, az visszavetheti a vállalkozói szféra lendületét, sokan elbocsátásokkal és bérbefagyasztásokkal, valamint áremeléssel fognak majd reagálni az új helyzetre. 

Ugyanakkor sok közgazdász azon a véleményen van, hogy nem maradnak meg a vállalkozók csupán a legális megszorító intézkedések mentén, hanem sokan kényszerülnek majd a szürke, vagy a fekete zónába, hiszen a számos adóemelés már nem teszi lehetővé számukra a megfelelő profit elérését, a kieséseket pedig adóelkerülésekkel fogják kompenzálni. 

Habár a kormány szándéka nemes: rendbe tenni a hazai gazdaságot, növekedési pályára állítani Romániát, elkerülni az államcsőd közeli helyzetet és a hitelminősítők negatív besorolását, azonban azzal nem kalkulálnak, hogy ezen megszorító intézkedések mentén kivirágzik majd a fekete gazdaság, sőt sokan majd bezárják vállalkozásaikat. Ez egy elkerülhetetlen negatív hatás. Korábban az ország hitt az alacsony adók politikájában, azonban ez a töretlen meggyőződés a minimális teherviselésben, az élni és élni hagyni elve mentén már nem képezi a parlament jövőbeli stratégiájának megdönthetetlen elemeit. 

A közgazdászok figyelmeztettek, megkongatták a vészharangot, a lehetőségek azonban korlátozottak, így Bolojan miniszterelnök kényszerpályára került. 

Hogy ezen intézkedések mennyire segítenek majd az államkassza feltöltésében, az a jövő kérdése, azonban a cikk szerzőjének is az a gyanúja, hogy az adóemelés gátat szab majd a gazdasági fejlődésnek.

Nem is szeretünk arra gondolni, hogy egyszer talán Magyarország elhagyja valamilyen okból az Európai Uniót. Azonban sok szakember az utóbbi időben elkezdett arról beszélni, hogy:

1. Ez egy lehetséges alternatíva, már nem is annyira fikció

2. Milyen károkat okoz majd a gazdaságnak, ha Magyarország kilép az Unióból

Kellemetlen témák ezek, azonban némi realitása van ennek az elképzelésnek, mióta a magyar politikai életben feldobták a Huxit lehetőségét kormányszinten. 

Lehet vitatkozni azon, mennyire jó egy európai államnak, hogy része az Európai Közösségnek, ám ha végigvisszük a kilépés utáni történések lehetséges forgatókönyveit, akkor semmi jóra nem tudunk logikusan következtetni. Abban szinte mindenki egyetért, -s gondolok itt a neves gazdasági szakemberekre- hogy a Huxitot nagyon megsínylené a magyar gazdaság. Magyarország ugyanis ezer szálon bekapcsolódik az EU vérkeringésébe, s a németországi nagy autógyárak, és azok beszállítói komoly részét teszik ki a nemzeti összterméknek. Ha elképzelünk egy kilépési folyamatot, akkor az ország azonnal már a bejelentés napján komoly anyagi károkat szenvedne. Azonnal vészforgatókönyveket írnának az itt székelő külföldi vállalatok, a nagytőkések megkezdenék a befektetéseik menekítését, a gyárak valószínűleg új célországot keresnének, és mihamarabb el is vinnék innen a termelést. Nem beszélve arról, hogy a nemzeti valutánk is lejtmenetet venne, s itt nem 1-2%-os csökkenésről, hanem akár 30-50%-os leértékelődésről beszélhetnénk néhány hónap leforgása alatt.

S laikusként csak ennyit tudok szólni a gazdaság tartópilléreinek a meggyengülésért, a belső pénzügyi erodáló folyamatokat leginkább makrogazdasági elemzők tudnák szépen levezetni, de afelől ne legyen kétségünk, hogy a teljes gazdaság alapjaiban megremegne egy ilyen bejelentés hatására.

Hogy ezt a lépést a kormány keleti tőkék bevonásával próbálná ellensúlyozni, az nem kérdés, csupán az nem jósolható meg, hogy az orosz, kínai, türk meg egyéb EU-n kívüli tőkebeáramlás mennyit tudna javítani ezen a helyzeten. A szakértők szerint nem sokat... Hiszen ha Magyarország kiszakadna az EU vérkeringéséből, akkor már a keleti nagybefektetőknek sem volna érdekük ide pénzt pumpálni, hiszen Magyarországon keresztül már nem tudnák elérni az EU-s piacokat, mi magunk pedig egy megroggyanó gazdasággal elég gyenge perspektívát jelentenénk számukra.

Nos ennyit a gazdasági elemzésről, nézzük meg, mi történne a határokon átívelő cégalapítási szektorral, gondolunk itt a Magyarországra áramló más EU-s vállalkozásokról, vagy a Magyarországról más országokba kiáramló tőkére, startup-kezdeményezésekre. 

 Első körben hatalmas félelem lenne úrrá a magyar vállalkozásokon, hiszen azok nagy része valamilyen szinten kapcsolatban van más EU-s vállalkozásokkal, így ha hazánk bejelentené az Unió elhagyását, akkor ebben az esetben sokan készülnének egy teljes csődre, vagy hatalmas visszaesésre.

Mindenki érezné rövid időn belül a gazdaság lelassulását, a pánikot a magyar piacon, ezért kényszerhelyzetbe kerülne rengeteg vállalkozó. Válaszút elé érkezne nagyon sok cég, Persze vannak olyanok, akik mindenképpen megoldják valamilyen módon, hogy belföldön talpon maradjanak, maximum leválnak a külföldi üzleti kötődésekről, vagy adott esetben extra adókat, vámokat fizetnek majd az EU-ból vásárolt termékekre, s így értékesítik azokat majd tovább.

A nemzetközi, határokon átívelő cégalapítási szolgáltatók megbízásai azonban egy ilyen Huxit-gyanús esetben szárnyra kapnának, ugyanis ezrével, ha nem tízezrével lesznek majd olyan vállalkozók, akik nem lesznek hajlandóak lemondani az adiig kiépített EU-s kapcsolataikról, és arra a következtetésre fognak majd jutni, hogy egy határmenti, még EU-tag államban hozzanak majd létre egy KFT-t, amin keresztül bonyolítják majd a jövőben is üzleti ügyeiket más EU-s vállalkozásokkal.

Azt is el tudjuk képzelni, hogy nem csupán egy céges kivándorlás veszi majd kezdetét, hanem sok magyar vállalkozó elköltözik majd valamelyik szomszédos, vagy távolabbi EU-s országba, hogy ott érvényesüljenek majd üzleti téren.

Bár ez egy sokak számára még nehezen elképzelhető végkifejlet, lehet hogy tanácsos volna már most azon elgondolkozni, hogy adott esetben egy román KFT-t alapítsanak a Huxit-tól rettegő vállalkozók, hogy ha esetleg beindul ez a kilépési folyamat, akkor ők startra készen álljanak majd román, vagy egyéb más EU-s cégeikkel.

A mai naptól a korábbi 19%-ról 21%-ra emelkedik Romániában az ÁFA, ami ezentúl mindenkit érint majd. Sajnos egyéb adó, és járulékemelések is várhatók a közeljövőben.

Már júliusban hivatalossá vált, hogy 2025 augusztus 1-től 2%-al fog emelkedni az áruforgalmi adó. Nem csupán az általános ÁFA-t érinti a növekedés, hanem a csökkentett mértékű ÁFA is az eddigi 5-ről illetve 9-ről egységesen 11%-ra fog nőni. Ez azt jelenti, hogy a legkedvezményesebb 5%-os kategória teljesen megszűnik, s immár csakis a 11%-os kulcs lesz érvényben, ami majd a csökkentett ÁFA-tartalmú termékekre és szolgáltatásokra lesz érvényes.

Erre az intézkedésre azért van szükség a kormány szerint, mert az ország gazdasági teljesítménye rendkívül rossz, óriási államháztartási hiányt termelt Románia, s az új kormány az adóemelésekben látja a kiutat a nehéz gazdasági helyzetből.

Ez sajnos nem jó hír sem a fogyasztóknak, sem a cégeknek, hiszen mindenki újra kell majd számolja az árakat, és így egy általános érvénű drágulás vonul majd végig az országon.

Az ÁFA-n kívül azonban egyéb emelések is lesznek, így a tervezet szerint 2026-tól az osztalékadó a jelenlegi 10%-ról 16-ra nő majd. Ilyenkor mondjuk azt sokan, hogy: azok a régi szép idők... amikor még csak 5% volt az osztalékteher...

Úgy tűnik, hogy lassacskén Románia megszűnik az EU adóparadicsoma lenni, az új kormányzópárt már nem hisz az alacsony adók gazdaságot fellendítő erejében, ők az adóemelésekben hisznek. Így próbálják meg betömni az államkasszán keletkezett óriási hiányokat.

S itt még nem ér véget az emelések listája, hiszen a jövedéki adó is átlagosan 10%-al emelkedik, valamint a 3 ezer RON feletti nyugdíjakra kivetik a szociális hozzájárulási adót.

Sajnos most ezzel  rossz hírrel kellett jelentkeznünk. Reméljük, hogy több ilyen adóemeléses hírt nem kell már írjunk a közeljövőben.

Itt érdemes kibővíteni kicsit a címet azzal, hogy: Miért bukik el a legtöbb külföldi tulajdonossal rendelkező cég? Így már teljesebb képet kapunk arról, hogy cikkünkben arra próbálunk rájönni, hogy a magyar ügyvezetős román SRL-k egy része miért húzza le a rolót az első egy év után...

Talán az első és legfontosabb tényező, ami a listánk elején szerepel az a:

1. Helyismeret, és nyelvismeret hiánya

Lehet nekünk a legjobb szolgáltatásunk, amennyiben nem ismerjük részleteiben azt a  piacot, amelyre be akarunk lépni. S nem utolsó sorban a kiszemelt országnak a nyelvét is jó volna tudni, hiszen úgy sokkal könnyebben lehet felfuttatni egy vállalkozást, ha értjük a potenciális ügyfeleket. Természetesen áthidaló megoldás lehet az angol nyelv, azonban itt csak bizonyos szektorokra mehetünk rá akkor, hiszen  IT-területen valószínűleg nem lesz gond boldogulni a lehetséges partnerekkel angol nyelven. Azonban ha építkezési szolgáltatást akarunk kínálni, akkor már meggyűlhet a bajunk azokkal, akik csak a vállukat vonják majd az angol utasításainkra...

Érdemes azt is előre felmérni, hogy vajon van-e igény a mi termékünkre, szolgáltatásunkra, hiszen az is lehet, hogy az adott piac még nem érett meg az általunk kínált dolgokra, vagy akár az is fennállhat, hogy túltelített a piac, és úgy már mindjárt sokkal nehezebb lesz külföldi tulajdonosként labdába rúgni a helyi vállalkozások mellett, akik jobban ismerik a helyi környezetet.

2. Elegendő kezdőtőke

Ez a pont bárhol igaznak bizonyul, még a saját szülőföldünkön is. Ki kell számolnunk, hogy a rendelkezésünkre álló összeg elegendő lesz a vállalkozás megfinanszírozására, és ha lehet legalább az első évi költségeket tudjuk majd fedezni abból a tartalékból, amit erre a célra félretettünk

3. Megfelelő kollégák/vezetők

Amennyiben nagyratörő terveink vannak, és nem egy egyszemélyes KKV-t hozunk létre, úgy szükségünk lesz alkalmazottakra, sőt jobb esetben egy megfelelő vezetőre is, aki kézben tartja a céget a mi távollétünkben.

Fontos, hogy megbízható embereket vegyünk fel, akik valóban képesek az értékes munkavégzésre, és nem csak a fizetést lesik hó végén a számlájukon, hanem elkötelezettek a vállalkozásunk sikere mellett.

Be kell vallanunk, hogy ilyet egyre nehezebb találni, hiszen előbbiből van a legtöbb.

De ha legalább egy megbízható vezetőt sikerül találnunk, aki ügyel a rendre, és arra hogy a munkavégzés mindig megfelelően haladjon a célok szem előtt tartásával, akkor már jó úton haladunk a siker felé.

4. A személyes jelenlét

Bármennyire is bízunk az embereinkben, a vezetőben akit alkalmaztunk, mégis nagyon fontos, hogy a cég tulajdonosa jelen legyen a cég életében. Ez elengedhetetlen, és nem csak amiatt, mert nélküle lelassulna a munka, és ellustulnának az emberek, hanem azért is, mert a saját cégének a legapróbb részleteivel csak ő van tisztában. Bizonyos esetekben az ő döntési hatalmára és iránymutatásaira van szükség, hogy valóban jó irányt vegyenek a dolgok.

Mindezen tényezőket ha figyelembe vesszük, és áldozatot hozunk a jövőbeni siker érdekében, akkor van esélyünk arra, hogy magyar ügyvezetőként/tulajdonosként felvirágoztassuk romániai vállalkozásunkat.

Nemrég bukkantunk erre a szervezetre: https://startup-hub.ro/hu , akik a romániai vállalkozások fejlesztését, képzését, és a cégek teljesítményének a javítását tűzték ki célul, valamint pályázati tanácsadással, és finanszírozási lehetőségek felkutatásával szolgálják az erdélyi vállalkozásokat.

A Startup Hub egy innovatív oktatási és fejlesztő központ, ahol egyetlen dologra fókuszálnak a csapat tagjai: a felkarolt cégek sikere.

Természetesen náluk különböző oktatási lehetőségekre lehet jelentkezni, ahol számos területen kiművelhetik magukat a vállalkozók, s ugyanakkor Erasmus programok leszervezésében is tudnak segíteni.

A szervezet egy kellemes légkört biztosító Coworking irodát is fenntart, amely modern munkakörnyezetet, más vállalkozókkal való ismerkedési lehetőséget, valamint konferenciaterem használatot is biztosít.

A legjobb szolgáltatásuk azonban a finanszírozási és pályázati lehetőségek elérése. Érdemes ellátogatni a STartup Hub weboldalára, ahol a fiatal vállalkozók igénybe vehetik segítségükkel a 25 ezer eurós kezdőtőke finanszírozási lehetőséget, azonban ennél nagyobb összegek is lehívhatók a Start Venture programjuk keretében. Ennek segítségével a nemzetközi piacra is beléphetnek a határokon átívelő vállalkozást építők, s a korábban említett 25 ezres kezdőtőke többszörösét is lehívhatják a Startup Hub munkatársainak segítségével.

Minden magyar vállalkozónak csak ajánlani tudjuk, akik Romániában alapítanak KFT-t, hogy nézzenek szét a Startup Hub weboldalán, mert minden valószínűség szerint mindenki meg fogja találni a szervezet honlapján azt, amiben tudnak neki segíteni, legyen az támogatás, vagy felnőttképzés, esetleg üzleti kapcsolatok építése.

A weboldal itt érhető el: https://startup-hub.ro/hu

Habár nem friss hír, sokan nem tudnak még róla, így szeretnénk tájékoztatni a startup-vállalkozókat, vagy a sokadik cégüket alapítókat, hogy már nem érvényes a régi TEÁOR-lista, hiszen európa-szerte  frissítették ezt az adatbázist.

Akik tehát új vállalkozást szeretnének alapítani, azoknak tudniuk kell, hogy ha interneten keresgélik a TEÁOR-kódokat, akkor ügyeljenek arra, nehogy véletlenül egy 2025 előtti listára bukkanjanak, hiszen az abban megjelölt számok közül sok már átalakult, vagy akár már nem is létezik.

Az aktuális tevékenységi körös listát például a KSH honlapján is megtekinthetik az érdeklődők magyar nyelven:

https://www.ksh.hu/osztalyozasok-kereso#/teaor/search/9640

A fentebb megadott link tartalmazza a teljes adatbázist, az könnyen kereshető. Mint látjuk, legfelül találunk egy könnyen megtalálható keresőmezőt, amibe nem csupán a számokat írhatja be a felhasználó, hanem magát a tevékenységet is. Így kulcsszavas alapon is kereshetővé válnak az adatok.

Mindenki tehát aki új cége megalapítására készül, és ahhoz szeretné kikeresni az aktuális kódokat, az a január 1-től érvényes kódrendszer szerint köteles megadni az alapító okiratba belefoglalt tevékenységi köröket.

Ha nem szeretnénk ezzel bajlódni, akkor rábízhatjuk ezt a feladatot könyvelőnkre, vagy a céget alapító ügyvédre is, nekik ugyanis biztosan megvan ez a lista. Amennyiben nem szeretnénk lyukra furni, érdemes előzőleg jelezni a megbízott szakember felé a változást, hiszen amennyiben az alapító okirat megszerkesztésével megbízott személy nem alapít gyakran cégeket, megeshet, hogy ő nem tud a módosításról. Ezt a listát érdemes eljuttatni hozzá, hogy ez alapján szerkessze meg a társasági szerződést.

Év elején gyakori jelenség volt, hogy a cégbíróság visszadobta a helytelen kódokkal elkészített cégbejegyzési kérelmeket. Természetesen ekkor sincs nagy baj, hiszen egy hiánypótlás beadásával gyorsan kijavítható ez az apró hiba.

Tudniuk kell még a vállalkozóknak, hogy rövid időn belül az összes létező cég TEÁOR-jegyzékét módosítani kell az új kódok szerint.

Rengetegen kínálnak székhelyszolgáltatást Romániában, azonban ezen szolgáltatók legnagyobb része százával jegyezteti be egy címre a cégeket, ami több problémát is eredményezhet:

1. A Bankintézetek elutasítják az adott székhely miatt a számlanyitást

2. Az adóhivatal kiemelten figyelni fogja a "rossz szomszédsággal" körülvett cégeket

Eme két faktor már elegendő ahhoz, hogy messzire elkerüljük a magukat "Elitnek" nevező irodaházakat, ahol százával leledzenek a bejegyzett vállalkozások. És mint tudjuk, a nagy számok törvénye alapján a több száz szomszédos közül sok lesz a "problémás" is, így nekünk kell majd elszenvednünk a "rossz szomszédság" negatív hatásait.

Tudni kell, hogy 2020 óta sokkal nehezebb vállalkozói számlát nyitni egy román cégnek, főleg ha annak tulajdonosa/ügyvezetője külföldi állampolgár. Ebben az esetben a bankok sokkal óvatosabban járnak el, és minden apróságba beleköthetnek, és egy értelmezhetetlen visszautasító levéllel tagadhatják meg a  számlanyitást.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a pénzintézetek leellenőrzik a cég székhelyét, és ha rendellenességet észlelnek, akkor már csak emiatt megtagadhatják a számlanyitást. S nem nehéz elképzelni, hogy ha meglátnak egy több száz céges címet, akkor azonnal megszólal a vészcsengő!

A másik negatívum pedig az adóhivatal kiemelt figyelme. Lehetünk mi a legtisztességesebb vállalkozók, amennyiben az adóhivatal azt látja, hogy rengeteg problémás céggel vagyunk egy címen, ők kiemelt figyelmet fognak fordítani a mi cégünkre is.

Mi a megoldás tehát?

Messzire el kell kerülni az ilyen székhelyszolgáltatókat. Sokan magyar nyelven is hirdetik a Romániában vállalkozást indítók számára székhelyszolgáltatásukat, azonban ha feltesszük azt az egyszerű kérdést, hogy hány cég van bejegyezve az adott címre, akkor a válaszból azonnal tudni fogjuk, hogy érdemes-e oda bejegyeztetni a cégünket, vagy sem...

Eláruljuk, hogy tapasztalataink szerint a 10-es szám a bűvös határ. Ezen szám fölé nem érdemes menni, s ha valaki valóban elit székhelyszolgáltatást biztosít, az nem jegyeztet be 10+ céget a címére, hiszen ezzel kockáztatja az oda regisztrált KFT-k túlélési esélyét, továbbá saját szolgáltatását is ledegradálja egy fantom-címszolgáltató szintre.

Mindazonáltal van olyan székhelyszolgáltató Romániában/Nagyváradon is, akik tiszteletben tartják ezt a tízes szabályt. Válasszunk jövendő román cégünk székhelyéül egy ilyen megbízható szolgáltatót:

https://cegalapitasok.extra.hu/Szekhely.html

Ugyan jelen bejegyzésünk nem a gazdasági életről szól, azonban mégis témába vág, ugyanis egy jeles nagyváradi esemény biztonságpolitikai szempontból történő látleletét tárja elénk.

Nemrég még George Simion magyarellenes akcióitól volt hangos a sajtó, aki kaméleonként megpróbált az elnökválasztási kampány hajrájában belekapaszkodni Orbán Viktor magyar miniszterelnök dicsérő szavaiba, azonban ez sem volt elegendő számára a győzelemhez. Nagyváradi gyökerekkel rendelkező magyarként van egy olyan elképzelésem, hogy ha mégis a soviniszta jelölt győzelmével zárult volna az elnökválasztás, akkor nem zajlott volna le ilyen civilizáltan Magyar Péter bevonulása Nagyváradra.

A Tisza párt menetelését, a nagyváradi jelenlétüket már sokan sokféleképpen magyarázták, ezen bejegyzésben csupán a román hatóságok részéről tapasztalható tisztességes és szakszerű intézkedéseket szeretnénk méltatni, melyek felülmúlták minden helyi magyar várakozásait.

Már a szombat reggeli órákban több hatósági jármű is felsorakozott a határ román oldalán, hogy biztosítsák az érkezők nyugodt elhaladását. Természetesen zavartalanul tudták átlépni a határt a Tisza szimpatizánsok, s az átkelőhöz közeli üres parkolóban is nyugodt körülmények között meg tudta tartani Magyar Péter a köszöntő beszédét.

Ezt követően rendőri kísérettel vonult tovább a pár száz fős tömeg, akik biztonságát végig garantálták a helyi rendőrök ügyelve arra, hogy átirányítsák a gyaloglók útvonalát keresztező autós forgalmat, vagy éppen megállítsák az elhaladó gépjárműveket arra a pár percre, amíg a békés szimpatizánsok elvonultak.

Nagyváradon is végigkísérte az a több tucat rendőr a tömeget, ahol kellett, ott irányították a forgalmat, a rövid közbeiktatott megállókon pedig biztosították a rendet.

Magyar Péter végállomása a nagyváradi vár volt, ahol ünnepi beszédet is tartott a Tisza Párt első embere. Röviddel a résztvevők megérkezése után azonban egy kisebb csoport próbálta megzavarni bekiabálásokkal és hangoskodással Magyar Péter felszólalását, azonban rendbontó tevékenységüket csak rövid ideig tudták folytatni, ugyanis a jelenlévő karhatalmi erők gyorsan lereagálták a helyzetet, és körbevették azt a pár ellentüntetőt, és bár fizikai inzultus nélkül, de látszólag erélyes fellépéssel rendre utasították őket.

Ezen kis csoport az esemény alatt még tett egy-két próbálkozást az ünnepi beszéd megzavarására, azonban a román járőrök ismételten figyelmeztették a rendbontókat arra, hogy maradjanak csöndben. Látható volt, hogy elegendő volt pár szúrós tekintet is a megtermett csendőrök részéről az ellentüntetők felé ahhoz, hogy azok elhalkuljanak.

Mint később több internetes felületen is megírták, ezek beszervezett rendbontók voltak.

Mindazonáltal erdélyi magyarként jó érzés volt látni azt, hogy román honfitársaink méltósággal és tisztelettel kezelték Magyar Péter bevonulását, és ilyen minőségű felvezetést és rendőri jelenlétet biztosítottak a Tisza-vándorok számára. Ez egy meglepően kedves gesztus, hiszen akár az is előfordulhatott volna, hogy vagy nem engedélyezik a menetelést, vagy csak egy-két tehetetlen csendőrt vezényeltek volna ki az eseményre. Ezzel szemben több tucat román rendőr teljesített szolgálatot a szombati napon a résztvevők védelme és biztonsága érdekében, akik nem csupán unott arccal álldogáltak egy sarokban, hanem szívüket-lelküket beletették az aznapi szervezésbe.

A romániai cégalapítás legelső lépése a cégnév kiválasztása.

Sokan azt gondolják, hogy ez egy egyperces szellemi tevékenység, hiszen valószínűleg akik Romániában akarnak céget alapítani, azoknak már van mondjuk egy magyarországi KFT-jük, s a legtöbben azt a nevet preferálnák, ami már a létező cégüknek is a megnevezése.

Bizonyos esetekben ez működik is, ha a megadott cégnév nem hasonlít más már létező megnevezésre.

De mi van akkor, ha valakinek egy egyszavas cégnév tetszik, ami mondjuk áll 5-6 karakterből?

Ez kevés lesz, hiszen jelen pillanatban kb 1 millió román SRL működik, s a cégnév szabályozás szerint egy létező cégnévhez képest legalább 3 karakternyi eltérés szükséges. Ha nincs meg a 3 karakter, akkor a cégbíróság visszautasítja a cégnév bejegyzését.

Éppen ezért amikor a cégbíróságon leteszik a kérelmezők a cégnév-foglalási dokumentumot, akkor az erre használt nyomtatványon 3 cégnevet is megadhatnak fontossági sorrendben.

Ez ugye nem jelenti azt, hogy a kedvencünkről le kell mondanunk csak azért mert túl rövid, és hasonlíthat már egy meglévő cég nevéhez. Vannak bizonyos esetek, amikor átmennek a rövidebb szavak is, azonban nem ez a jellemző. Ha tehát valaki például a Congressional SRL cégnév volna szimpatikus, nyugodtan benyújthatja ezt is, azonban nagy valószínűséggel elutasítják. Ha az első megnevezés nem megfelelő, akkor a cégbírósági alkalmazott halad tovább a listán és sorra veszi a következőt, majd a harmadikat is. Remélhetőleg a 3 cégnév közül valamelyik elnyeri a tetszését...

Éppen ezért érdemes az első helyre a kedvencünket tenni, majd hosszabb cégneveket megadni a második és harmadik pozíciókban.

Sokan úgy alakítják a névformálást, hogy az általuk preferált névhez hozzátesznek még egy olyan szót, ami utal a vállalkozás profiljára. Mondjuk ha nem engedik lefoglalni a Congressional szót, akkor ehhez hozzárakhat még a cégvezető egy másk kifejezést, például Congressional Travels SRL, és ez már nagy valószínűséggel engedélyezhető.

A cégnevet elektronikusan kell kérvényezni Romániában, e-papír formájában tudja azt beküldeni a cégbíróságnak egy elektronikus ügyfélkapuval rendelkező személy. A cégalapítási irodák rendelkeznek ilyennel, és azok segítségével könnyen le lehet adni a cégnév-foglalási kérvényt.

A névfoglalás többnyire 24 órát vesz igénybe, bizonyos esetekben eltarthat azonban akár 48 óráig is. Ameddig az ügyvezetőnek nincs meg ez az igazolása, addig nem írhatja alá az alapító dokumentumokat. Sem a közjegyzők, sem az ügyvédek nem készítenek el ezen igazolás nélkül alapító okiratokat. A közjegyző minden esetben kéri a cégnév lefoglalását igazoló nyomtatványt.

Igyekezzenek tehát a cégalapítók kreatívak lenni, hiszen a már létező egymilliós nagyságrendű cégnév mellett nem olyan könnyű olyat találni, ami elfogadható a cégbíróság számára is.

Cégneveik legyenek legalább kétszavasak, próbáljanak meg egyedi kifejezéseket használni, akár monogramokat, rövidítéseket.

Ha magyar anyanyelvűként szeretne valaki céget alapítani, akkor akár magyar szavak közül is válogathat, mert ezek lényegesen kisebb arányban szerepelnek a cégjegyzékben, mint a nagyon általános román illetve angol kifejezések.

Nemrég találtunk egy olyan weboldalt, amelyik offshore cégalapítási szolgáltatásokat kínál magyar ügyfeleknek, és felfigyeltünk arra, hogy a palettán szerepel Románia is, tehát az ügyvédi iroda román cégeket is alapít a megrendelőknek, melyet az Offshore-paletta egyik tagjaként hirdetik.

Ezen kicsit meglepődtünk első ránézésre, azonban ahogy végig böngésztük a szóban forgó honlapot, az ott leírtak alapján arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy habár hazánk nem egy negatív értelemben vett adóparadicsomi banánköztársaság, azért mégis van relevanciája annak, hogy ezen országok közé sorolták a Kárpátok bérceinek otthont adó államot.

Tulajdonképpen ha nem nagyban, hanem csak "kicsiben" gondolkozunk, akkor láthatjuk, hogy a mikroadózás az valóban offshore-előnyöket biztosít anélkül, hogy az OECD rossz színben tűntethetné fel Romániát, és fekete listára helyezné hazánkat.

Mint a korábbi bejegyzéseinkből már megtudhatták kedves olvasóink, a mikrovállalkozók 1 maximum 3% társasági adót fizetnek, ami bizony vetekszik az offshore-helyszínekkel. S ha ehhez még hozzá is vesszük a 10%-os forrásadót, akkor is maximum 13%-nál tartunk, és azzal kész. Feltéve ha van EU-s adószámunk, és más EU-s országok fele ÁFA-mentesen számlázunk.

Tehát a 13% bizony felveszi a versenyt az olyan európai offshore-okkal, mint Ciprus vagy Liechtenstein. Ezen országokban ugyanis 12.5%-os TAO-val kell számoljanak a cégek, bizonyos pénzügyi szolgáltatások esetében pedig ennél kevesebbel, azonban ha a 12.5%-os alap TAO-t vesszük, akkor itt Romániában ennél alig többet kell fizetni osztalékadóval együtt.

Az osztalékadót azért nem tudjuk összevetni ezen offshore-helyszínek forrásadóival, mert az adóparadicsomoknak általános jellemzője, hogy külföldi tulajdonos esetén, külföldi bevétel megadózásakor nem követelnek osztalékadót a társaság tulajdonosától.

De így osztalékadóval együtt is bizony versenyképes jelölt Románia az adóparadicsomok hosszú sorában. Még Dubaj is csak kevéssel nyújt jobb adózást, hiszen a korábbi 0%-os adózást megszüntette a helyi adóhivatal, és bevezették a 9%-os nyereségadót. Mindemellett pedig egy dubaji Free-Zone-os cég éves fenntartása szinte hogy egy vagyonba kerül, szóval azért a pár százalék megtakarításért nem éri meg fenntartani egy Limited-et az Egyesült Arab Emírségekben.

S ha fontos a megfelelő reputáció, és nem akarunk az adóhivatal látószögébe kerülni egy igazi Offshore céggel, akkor érdemes inkább egy román céget alapítani, hiszen Románia nem tekinthető Offshore-listás helyszínnek, és nem gyűlik meg majd a baja a cégtulajdonosoknak a különböző adóhivatalokkal, mert valamilyen kétes offshore számlát szeretnének elszámoltatni...

Következtetés:

Románia NEM Offshore-birodalom, még csak fel sem merül ennek a lehetősége, itt csupán egy kedves adóforintokban megnyilvánuló gesztust tesz az adóhivatal a mikrovállalkozóknak.

Az pedig hogy leoffshore-ozzák hazánkat azért van, mert a mikroadózok valóban arcpirítóan kevés adót fizetnek. De jól van ez így...

Habár a romániai cégalapítás iránt sokan érdeklődnek, a vállalkozóknak csak nagyon kevés hányada dönt úgy, hogy ide költözik.

A statisztikai adatok szerint Magyarországról érkezik a legtöbb vállalkozó a Fekete tengeri országba, azonban ezek többsége csakis az üzleti terjeszkedést tartja szem előtt.

Azonban van néhány, ha nem is sok olyan vállalkozó, aki hajlandó volt maga mögött hagyni nyugati életét, és Romániába költözött.

Legtöbben valóban Magyarországról költöznek Romániába, esetükben azonban meg kell jegyezni, hogy valamilyen romániai kötődéssel rendelkeznek, vagyis idevaló gyökereik vannak, sokan akár itt is születtek. Ilyen esetekben érthető, hogy miért dönt úgy az ember, hogy Romániát választja új hazájának. Az ő esetükben már rendelkezésre áll az állampolgárság, mert vagy itt születtek, vagy őseik születtek itt, ám az elmúlt évtizedekben elvándoroltak.

Némelyek még beszélik is a román nyelvet, akik viszont nem, vagy csak kevésbé, azoknak előszöris meg kell tanulniuk románul, hiszen ha itt él az ember, akkor szükségszerű beszélni az állam hivatalos nyelvét.

A vállalkozást összekötni tehát a kiköltözéssel szerencsés lehet, és százával, ha nem ezrével vannak ilyen régi-új lakosai az országnak.

Annál érdekesebb azonban az a helyzet, amikor például egy echte német, vagy francia, esetleg amerikai állampolgár érkezik ide nem csak a vállalkozás indításának gondolatával, hanem a letelepedés tervével is.

Ilyen bevándorlókról is hallott már szerkesztőségünk, sőt mi magunk is alapítottunk több ilyen személynek céget.

Volt olyan, aki svájci életét hagyta maga mögött, és kezdett új életet Romániában, sőt családot is alapított Erdélyben. Az ő esetében talán kijelenthetjük, hogy végleg itt fog maradni, és nem megy már vissza szülőhazájába.

A 2010 utáni időszakban pedig több gazdálkodó német paraszt is vásárolt termőföldet Romániában, akár több száz hektárat, s leköltöztek az erdélyi hegyek lábához, hogy itt kezdjenek bele a földműves életbe. Ezek mindegyike szerencsésnek mondja magát, hogy még az EU-s tagság elején alacsony áron sikerült termőfoöldet szerezniük, és a jó minőségű talajban mindenféle gyümölcsöt és zöldséget kezdtek termeszteni, vagy létrehoztak egy állatfarmot.

Tehát ha valaki román KFT alapításában gondolkozik, akkor nem feltétlenül kell elzárkózni a gondolattól, hogy ide költözzön, hiszen az ország fejlettségi szintje, ám ugyanakkor a természeti szépségei, és a még mindig alacsony megélhetési költségek igencsak vonzóak lehetnek a nyugat-európai állampolgárok számára.

Nem meglepő, hogy a január 1-jén életbe léptetett adószabályok miatt kicsit megcsappanni látszik a vállalkozói kedv. Hiszen sokan megszokták már azt, hogy Románia szinthogy az offshore államok adórendszerével vetekszik.

Volt idő, amikor alkalmazott nélkül is mindössze 3% volta  társasági adó, azt követően a mikrovállalkozások kedvező adózását már alkalmazott meglétéhez kötötte a hatóság. Ez valamiben megnehezítette a helyzetet, hiszen voltak olyanok szép számban akik tulajdonképpen tanácsadással, vagy valamilyen szellemi tevékenységgel foglalkoztak, és maguk a cégvezetők végezték a munkát. Így kénytelenek voltak bejelenteni magukat alkalmazottként, s ennek járulékait meg kellett fizetni.

2025-ben szintúgy alkalmazotthoz kötött a mikroadózási forma megtartása, azonban amiben újat hozott az idei év az az, hogy immár nem félmillió EUR árbevételig, hanem csupán 250 ezer EUR forgalomig engedélyezett a mikroadózás.

Ha a pontos adózási sávokat nézzük, akkor a következőképpen alakul a helyzet:

1% TAO 65 ezer EUR árbevételig

3% TAO 65 - 250 ezer EUR között

16% TAO 250 ezer fölött

Ugyanakkor a román állam az osztalék mértékét is megnövelte 10%-ra. Pár évvel ezelőtt még csupán 5% osztalékkal kellett számolniuk a román cégtulajdonosoknak, ma azonban ez már a duplája a 2020-as értéknek.

Ezen változások tetten érhetők a cégalapítási kedvben is, amely tavaly nyár óta folyamatosan csökken. Egyre kevesebben érzik úgy, hogy román céget kellene alapítaniuk, hiszen ha mikrósak akarnak maradni, akkor a havi 140 ezer FT járulékkal kell számolniuk, és a felső árbevételi határ is jelentősen lecsökkent, ami már nem teszi annyira vonzóvá ezt a cégformát.

Ha pedig valaki startból 16%-os adósávbab tartozik, akkor az már magasabb a magyar TAO-nál is, így felteszi a kérdést, hogy iért vállaljon be egy román céget.

Nem csak a külföldiek cégalapítási kedve csappant meg, hanem a romániai lakosok is sokkal kisebb számban hoznak létre új vállalkozásokat, sőt a meglévő vállalkozások száma is csökken, hiszen sokan döntenek úgy, hogy bezárják cégüket.

Ez a folyamat borítékolható volt, ugyanakkor a román állam valószínűleg ezt nem vette figyelembe az adózási szabályok megváltoztatásakor.

Ugyanakkor számításba veszik a befektetők az aktuális politikai és világgazdasági viszonyokat is, mely tekintetben valljuk meg, nincsenek túl jó kilátások...

Nem mindenütt támogatják az adóhivatalok a progresszív adózást, Európában azonban azon kevesek közé tartozik a román kormány, amelyik hisz ebben az adózási formában.

Románia már közel 10 éve bevezette a progresszív társasági adózást, aminek a lényege, hogy ezáltal támogassa a kezdő vállalkozásokat.

Habár az elején még nem voltak olyan kritériumok, mint most, azaz 2015-ben nem volt szükséges egy alkalmazott megléte ahhoz, hogy az alacsony, 1%-os adózás előnyeit élvezzék a vállalkozások. Ezt majd később vezette be az adóhatóság, amikoris nem nyúlt hozzá az adózási számokhoz, hanem megkövetelte egy teljesidejű alkalmazott felmutatását.

Ebben az esetben természetesen a cégnek már számolnia kell az alkalmazott után fizetendő járulékokkal, amik egyre csak nőttek az elmúlt években, 2025-től immár vagy 1600 RON, azaz 125.000 Ft járulék befizetése mellett tarthat fenn egy román KFT egy teljesidejű dolgozót.

De még így is nagy előnyt jelent ez a mikrovállalkozói forma, melynek keretében 1-3% TAO-t fizetnek a cégek. Ehhez társul még a 8% osztalékadó, így összesen 10% körüli teherrel megúszhatja egy román kisvállalkozás az adózást. Ha megfigyeljük, akkor még Magyarországon is lényegesen magasabb ez az adóteher, legyen szó akár startup vállalkozásról is.

Hatalmas segítség lehet az egy induló vállalkozásnak, ha nem adóztatják hülyére a kezdetekben, amikor még csak bontogatja a szárnyait.

Szíves-örömest javasolnánk ezt a megoldást a magyar, vagy más EU-s ország adóhitalainak is, hiszen ezzel nagyon megkönnyítenék az induló vállalkozások életét.

EGy román KFT akkor kerül ki a mikroadózás kereteiből, mihelyst átlépte az 500 ezer eurós (200 millió Ft) árbevételt. De valljuk be, ha már ilyen összegekről van szó, akkor az azt jelenti, hogy az adott vállalkozás megvetette lábait a piacon, így kibírja a nagyobb adóterheket is.

Bár Magyarországon is figyelnének a kisvállalkozókra, és ennyi engedményt tenne a NAV a kicsik felé...

A cikk szerzője a Cégalapítás Romániában blog szerkesztősége.

JAnuár első napjával életbe léptek az új adózási változások, amelyek a gazdasági társaságokra vonatkoznak.

Ezek nem lényeges változások, csupán két apróbb módosítást hajtott végre az adóhivatal, ezek egyike az osztalékadó kismértékű megemelésére vonatkozik: azaz a tavalyi 8%-ról idén 10%-kra emelték ennek mértékét.

Másik változás pedig az, hogy a mikroadózás felső határa felére csökken. Korábban 500 ezer eurós éves árbevételig maradhatott egy KFT a mikroadózási besorolásban, mostantól csak 250 ezer euró ez a felső határ.

Vannak sokan, akik nem kis változásként élik meg ezt, tehát innen is elnézést kérünk azoktól, akik megrőkönyödtek a cím láttán. Megértjük a kisvállalkozókat, akik igenis sokként élik meg ezt a változást,m hiszen nagyon sokaknak fontos volt az 500 ezer eurós felső határ, hiszen ehhez méretezték cégüket. Mostantól azonban hozzá kell szokni a 250 ezres felső limithez, amit ha meghalad egy vállalkozás, akkor automatikusan átvált 16%-os profitadóssá.

Tehát mindenki, aki román cégalapításon gondolkozik, az ezen adatok tükrében kezdjen bele új vállalkozásába. Sőt azok is akik már rendelkeznek román KFT-vel, ezen információk ismeretében tervezzék tovább az üzleti jövőjüket.

Nem kis változások elé néz most Románia, hiszen több olyan pozitív dolog teszi boldogabbá a románok életét, amelyekre már régen vártak, és még anyagilag is jól járnak.

Első körben érdemes beszélni Románia teljeskörú schengeni övezethez való csatlakozásáról, amelyet már hosszú évek óta vár a román nemzet. Habár a helyi politikusok 2020 óta évről évre megígérik, hogy bevezetik a balkáni országit a schengeni régióba, ez mindeddig nem sikerült nekik, hiszen valamilyen mondvacsinált oknál fogva valamelyik EU-s tag mindig megvétózta a tagságot. Tavaly nyáron a vízi és légi közlekedés már csatlakozott az övezethez, s már tényleg csak idő kérdése volt, hogy megtörténjen a szárazföldi integráció is.

Még novemberben Ciolacu és Orbán bejelentette egy budapesti egyeztetés után, hogy minden akadály elhárult a schengeni csatlakozás útjából, december 12-én pedig végre vétó nélkül zajlott a csatlakozásról tartott parlamenti szavazás. Ennek köszönhetően végre teljesjogú tagok lehetünk, ami óriási öröm mindazok számára, akik órákat álltak a határátkelőkön a sorban.

Természetesen van egy technikai oldala is a csatlakozásnak, ugyanis pár hónapig még fenntartják a felek a román-magyar határon az ellenőrzést, amíg teljesen sikerül mindenben hozzáigazítani a rendszert az EU-s elvárásokhoz. Elméletileg ez a technikai időszak nem tart tovább fél évnél, bár sokan kritizálják ezt is, hiszen nem értik ennek létjogosultságát. Ám mostantól már ketyeg az óra, és egyre jobban közeledünk a szabad határátkelés időszakához.

A következő nagy előrelépés a minimálbér ismételt emelése, ami mostantól bruttó 4050 RON, ami átszámítva kb 325 ezer Ft-ot jelent.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy év leforgása alatt ez már a harmadik béremelés, ami azt jelenti, hogy 750 RON-al magasabb a mostani minimálbér, mint a tavaly januári. A román kormány szerint van okunk az ünneplésre, hiszen így valóban kielőztük Magyarországot már a minimálbér tekintetében is. Románia immár nem az a korábban lesajnált fejletleg keleti ország, ahova még a turisták sem merték betenni a lábukat. Immár egy fejlődő gazdaságról beszélhetünk, ahol visszaszorították akorrupciót, és az EU-s támogatásokat hatékonyan használták fel. Hajrá Románia, hajrá Európa.

A román kormány nem titkolt terve a bérek felzárkóztatása az európai színvonalhoz. Vajon ez milyen gazdasági hatásokat vált ki, arra még nincsenek konkrét válaszok, csakis találgatások vanak, és egyes esetekben pesszimista inflációt előrevetítő jóslatok...

2024-ben már emeltek a minimálbéren hazánkban, a cikk megszületésének a pillanatában 3700 RON ez az összeg, ami hozzávetőlegesen 290+ ezer Ft, és már így is valamivel magasabb, mint a magyar minimum fizetés..

Marcel Ciolacu, miniszterelnök a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy január 1-ével 4050 RON lesz az a minimum bruttó fizetés, amit mindenkinek biztosítani kell az országban. Ciolacu terve ugyanis az, hogy valóra váltsa korábbi ígéretét, ami az volt, hogy az átlagbér felére emelje a minimálbért, és ehhez következetesen tartja is magát. Úgy tűnik, meg fogja így közelíteni a minimálbér az átlagbér felét, s ennek örülhetnek is az alkalmazottak.

A munkáltatók azonban nemtetszésüknek adtak hangot, ugyanis számukra egyre nehezebb lépést tartani a folyamatos fizetésemeléssel, így sokan vagy megsínylik majd eme juttatásnöveléseket, vagy ők is árat kell majd emeljenek, hogy követni tudják a miniszterelnök által követendő trendet. Nem könnyű ugyanis adókkal együtt kigazdálkodni egy alkalmazott fizetését, s az alig több mint egy esztendő alatt háromszori béremelés bizony beavatkozik a gazdasági folyamatokba olyan módon, hogy egyre csak nőnek az árak is.

A legfrissebb adatok szerint Romániában az egy évvel ezelőttihez képest 13%-kal nőttek az ingatlanárak is, a szakértők pedig további árrobbanásra számítanak a jövőben. Ez a folyamatos, infláció feletti ingatlanpiaci áremelkedés köszönhető egyrészt a sorozatos minimálbéremeléseknek is, így valljuk be egyre nehezebb a vásárlóknak saját lakáshoz jutni.

Jelenleg Magyarországon is zajlanak az egyeztetések a szakszervezetekkel, ahol 12%-os béremelést lengettek be, ám még így sem fogja elérni a magyar minimum fizetés a 300 ezret, tehát továbbra is igaz lesz az, hogy Románia a kanyarban előzte hazánkat.

A gazdasági szakemberek előrevetítik az infláció rémének újbóli megjelenését, hiszen a piac ilyen módon fogja majd lekövetni ezt a hatalmas béremelést.

A cikk szerkesztését a Cégalapítás ROmániában blog munkatársai végezték el.

Megbicsaklani látszik az az eddigi felfelé ívelő trend, ami 2024-ig jellemezte a román vállalkozói szférát, mivel az aktuális statisztikák szerint jóval kevesebb cég alakult idén, mint a tavalyi esztendőben.

19.29%-kal csökkent a bejegyzett cégek száma az év első kilent hónapjában a tavalyi esztendő ugyanezen időszakához viszonyítva, ami jelentős visszaesésnek számít. Az említett periódusban 89887 vállalkozást jegyeztettek be Romániában, amiben benne foglaltatnak a KFT-k és az egyéni vállalkozások is. Román SRL-vől 66 ezer, míg PFA-ból alig több mint 20 ezer alakult október 1-ig. Ennek okait még mindig keresik a szakemberek, hiszen semmilyen olyan nagy esemény nem rázta meg a hazai gazdaságot, ami okot adna a hatalmas visszaesésre.

Nem meglepő módon a legtöbb vállalkozást, több mint 20 ezeret Bukarestben jegyeztek be, ezt követi Ilfov és Kolozs megye. Kicsit elszomorító adat ez a magyar kisebbség szemszögéből, de Kovászna megyében kérvényezték a legkevesebb regisztrációt országszerte, összesen 437-et.

Az említett statisztika kitér arra is, hogy a tevékenységek között még mindig kiemelkedő a kereskedelem, a gépjárműipat valamint a szállítmányozás, mely tevékenységek a legtöbb újonnan alakuló cég profiljában megjelennek.

Bízunk benne, hogy a román állam valamilyen formában elkezdi majd ösztönözni a vállalkozói kedv feléledését, és jövőre ismét régi fényében tündököl majd a romániai cégalapítási trend.

A nyugat-európaiak igencsak meglepődnek azon a tényen, hogy a romániai állampolgárok messze felülmúlják nyugati társaikat az ingatlanbirtoklás terén. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a saját tulajdonú ingatlanok aránya közelíti Romániában a 100%-ot- tudta meg a cégalapítás ROmániában blog szerkesztősége.

Az Unlock Market Research felmérése keleti szomszédunkban 96%-os ingatlantulajdonlási arányt mért, amihez hasonlót még egy másik európai országban észleltek: Albániában.

Itt a lakosság nagy része hosszútávú befektetésként tekint a saját lakásra, sokan akár többet is vásárolnak, hogy azokat pedig kiadhassák. Főleg a nagyvárosokban pörög az albérletpiac. Az ingatlanbirtoklás eszménye valószínűleg a múltban gyükerezik, a szülők hagyatéka ez a mentalitás, ami átöröklődik a fiatalabb generációkra is.

Annak ellenére hogy valaki egy kisebb településen él, rendelkezik például egy városi ingatlannal is, amit bérbe ad, s innen jövedelme származik. A passzív jövedelemnek ez egy elterjedt és sikeres formája, hiszen az ingatlan nem csak éves szinten termel bérleti díjat, hanem évről évre az értéknövekedéssel is lehet számolni. Legalábbis az elmúlt évtizedek trendje ezt mutatja. Éppen ezért is mivel ilyen volumenű ingatlanbefektetés észlelhető Romániában, kisebb arányban vannak jelen a más típusú befektetések az országban.

Habár már Romániában is vannak olyan régiók, ahol szinte elérhetetlen a fiatal generációk számára a saját ingatlan (pl. Kolozsvár, Brassó, Bukarest) azonban az idei esztendő első felében itt "csupán" 6.7%-kkal emelkedtek az ingatlanárak, más európai országban 10% fölötti emelkedést regisztráltak a piackutató intézetek. Itt tehát még mindig elérhetőbb a saját ingatlan, mint más EU-s régiókban. Természetesen erre a trendre felfigyeltek a külföldi befektetők is, akik rendre vásárolják a román ingatlanokat bízván a magas profit realizálásában.

A szóban forgó tanulmány megemlíti még, hogy az Európai Unióban a lakásbirtokosok aránya a lakosság körében mindössze 69%.

Egyre-másra jönnek az utóbbi időben az olyan statisztikai adatok, amelyek azt mutatják, hogy Románia valóban megelőzte gazdaságilag Magyarországot. Jelen pillanatban éppen a nyugdíjak összehasonlításával kapcsolatosan kapott jobb eredményt a balkáni ország.

Az Országos Nyugdíjpénztár legfrissebb adatai szerint a romániai átlagnyugdíj mértéke majdnem elérte a 2.800 RON-t, ami meghaladja a 220 ezer Ft-ot. Ezzel szemben a magyar nyugdíjasoknak átlagosan 214 ezer Ft-al kellett beérniük. Ez először fordult elő az elmúlt 30 évben, hogy Romániában magasabb legyen a nyugdíj, mint Magyarországon.

Az utóbbi időben egyre több olyan hír jelent meg, amik azt igazolták, hogy a bukaresti kormány gazdasági számai jobbak, mint a budapesti kormányzat által közöt adatok, és ez habár a Fekete tenger országában örömre ad okot, a magyarok számára viszont jelzésértékű, hogy az egy évtizeddel ezelőtt még lesajnált román gazdaság elkezdett jobb eredményeket produkálni, és rendre maga mögé utasítja Magyarországot szinte az összes fontos gazdasági mutatóban. Így korábban már beszámoltunk arról, hogy a román GDP kielőzte a magyart, nemrég a minimálbér-emelésnek köszönhetően a legkisebb jövedelem is magasabb lett, mint a magyar, most pedig a nyugdíjak tekintetében is ilyen adatsorok érkeztek.

 A vezető román párt azonban ígéretet tett arra is, hogy októbertől nem 2.000 RON lesz az adómentes értékhatár, hanem ezt az összeget 3.000 RON-ra emelik, ami ismét azt fogja eredményezni, hogy a mostaninál is több pénz marad majd a román nyugdíjasok kezében.

Ha elkezdünk kutatni az Eurostat adatbázisában, akkor 2021-es adatokat találunk, amikor az EU-s átlag nyugdíj 1294 EUR volt, s akkor még Magyarország és Románia is 400 EUR nyugdíjátlag alatti értékekkel szerepel a listán. Frissebb adatok egyelőre nem érkeztek a statisztikai hivataltól.

A cikket a Cégalapítás Romániában blog szerkesztősége gyűjtötte ki hivatalos forrásokból.

A román Országos Statisztikai Hivatal (INS) legfrissebb közleményéből az derült ki, hogy a románok egyre többet költenek a kiskereskedelemben.

Holott Magyarországon Nagy Márton miniszter amiatt sajnálkozik, hogy a magyar nem költ eleget, mivel inkább félretesz, ez a mentalitás nem jellemző keleti szomszédunkra, hiszen itt úgy szórják a pénzt az emberek, mintha nem lenne holnap.

Az INS jelentése szerint a tavaly augusztusihoz képest 8.1%-os növekedést mutat a szektor, a naptárhatástól tisztított adatok pedig 9% fölötti eredményről árulkodnak.

A tanulmány olyan részletekre is kitér, hogy élelmiszerből közel 17%-kal többet vásároltak a román állampolgárok, mint egy évvel korábban, azonban üzemanyagból is 2.5%-kal több fogyott, mint az előző év azonos időszakában.- tudta meg a román cégalapítás blog szerkesztősége.

Nem meglepő azonban, hogy többet költenek a románok, hiszen évről évre egyre többet is keresnek, jelen pillanatban ugyanis 3700 RON a minimálbér, ami kb 300 ezer forintot jelent aktuális árfolyamon.

A román gazdaság kezdi kitermelni a fizetőképes középosztályt, amelynek tagjai már képesek megfizetni nem csupán a mindennapi cikkeket, hanem a luxus termékek piaca is komoly előretörést mutat az utóbbi években Romániában.

Idén áprilisban nagy öröm érte Bulgária és Románia lakóit, hiszen félig-meddig schengeni tagokká váltak. Április 1-től ugyanis eme két állam csatlakozott a schengeni övezethez a légi és tengeri közlekedést illetően. A szárazföldi határátkelés csatlakozására azonban még várni kell. Hogy mennyi, azt nem lehet pontosan tudni.

A találgatások már tavasszal megindultak, és sokan 2025 január 1-jét jelölték meg a teljeskörű tagság dátumaként, azonban ezzel kapcsolatos hivatalos információ még nem látott napvilágot.

Nagy könnyítés azonban az áruszállító hajók számára a csatlakozás, hiszen rengeteg időt meg lehet majd így takarítani, s ugyanakkor a repülős forgalom számára is nagy előrelépés a schengeni utaskezelés, hiszen évente 23 millió utas veszi igénybe a légi közlekedést Romániában- adatok a cégalapítás Romániában blog statisztikáiból.

Szeptemberben a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter is úgy nyilatkozott, hogy országa mindent megtesz annak érdekében, hogy Románia teljeskörű tagja lehessen az övezetnek, hiszen ez nagyban befolyásolja a két szomszédos ország kereskedélmét, gazdasági fejlődését, és a napi személyi közlekedést is. A magyar külügyminiszter habár óvatosan fogalmazott, és konkrét dátumot nem jelölt meg, elejtett egy olyan megjegyzést, hogy igyekeznek még a magyar  EU-s soros elnökség alatt megvalósítani a teljes csatlakozást.

Ha Szijjártó úr ezen állítása igaznak bizonyul, akkor a román-magyar határszakaszon hamarosan megszűnik a forgalomellenőrzés.