Lássuk csak, milyen adózással kell számoljanak a vállalkozók Romániában 2024-ben.
Kicsit bonyolulttá vált a gazdasági társaságokat érintő adószabályozás azáltal, hogy létrehoztak immár 3 Társasági Adó kategóriát, s így már forgalomtól függően sávosan növekszik a TAO. Íme ezen adókulcsokkal találkozik egy KFT tulajdonosa Romániában:
- 1% Társasági Adó mindazon mikrovállalkozóknak, akiknek éves szinten nem haladja meg a bevételük a 65.000 eurót
- 3% Társasági Adó vonatkozik azon gazdasági társaságokra, akik ugyan meghaladták a 65 ezres bevételi limitet, azonban nem érik el az 500 ezer eurós éves forgalmat
- 16% TAO-t fizet egy olyan S.R.L, melynek éves árbevétele nagyobb lett, mint 500 ezer euró
Az első két alacsony adózási sávot nevezi a román jogrend mikrovállalkozói kategóriának, hiszen a félmillió alatti árbevétel kisvállalkozásnak minősül, s csak efölött sarcolják meg magasabb adóval a KFT-ket mondván, hogy a cég már túllépett a kezdeti fejlődési szinten.
Ez az egész adózási kategorizálás azonban egészen képlékeny, és nem feltétlenül jár jól valaki akkor, ha az 1-3-as kritériumok alapján működik, adott esetben lehet jobban jár a cég tulajdonosa, ha inkább a 16%-os sávba sorolja be cégét már a kezdetektől. Mindez természetesen a tevékenységtől, sőt mi több a vállalkozás nyereségének mértékén múlik. Cégalapítás előtt mindenképpen érdemes játszani kicsit a számokkal, hogy a vállalkozó a számára legmegfelelőbb kategóriába kerüljön az adózás tekintetében, hiszen tűnhet jónak a kezdetekkor az 1-3%, ám lehet ha jobban megismerjük a rendszert, akkor már nem is járunk olyan jól vele, mintha alapból a 16%-ot választottuk volna. A mikró cégforma esetén az 1-3% a teljes árbevételre vonatkozik, azaz 1, esetleg 3%-ot a teljes bevétel után kell megfizetni társasági adóként, míg a nem mikrós cégek a 16% TAO-t a tiszta nyereség után fizetik.
Azt is érdemes tudni, hogy nem lehet mikrovállalkozói adókategóriába kerülni olyan céggel, melynek fő tevékenysége üzleviteli tanácsadás. Ezek automatikusan 16%-ot fognak fizetni. Természetesen jól meg kell vizsgálja az ember, mi is lesz a tényleges tevékenysége, mert az is lehet, hogy más TEÁOR-kategóriába is besorolható egy alapból üzletviteli tanácsadásnak tűnő kód. Ebben érdemes román könyvelő segítségét kérni.
Van azonban még egy kritérium, amit teljesítenie kell a román KFT-nek ahhoz, hogy bekerüljön a minimális adózási sávba, ez pedig az, hogy a cégnek rendelkeznie kell egy teljes idejű foglalkoztatottal, anélkül ugyanis startból a 16%-os sáv lesz érvényes a vállalkozás adózására. Sajnos nem elegendő valakit csak 2 vagy 4 órában alkalmazni, az adózási törvény kimondja, hogy 8 órás munkást kell bejelenteni munkatársként, és csakis akkor aktiválódik a mikroadózás. Egy minimálbéres alkalmazott havi 3400 RON bruttó költséggel jár, amiből kb 1400 RON-t elvisznek az adók és járulékok. (bruttó 240.000 HUF, járulékok kb 110.000 HUF)
Érdemes tehát kiszámolni cégalapítás előtt, hogy milyen bevételei lesznek a cégnek, milyen árréssel dolgozik a vállalkozás, s figyelembe véve a fentebbi adózási lehetőségeket, ezek függvényében kell meghoznia a cég tulajdonosának a döntést, hogy melyik adókategóriába érdemes besoroltatnia KFT-jét.
Egységesen 8% osztalékot fizet egy román KFT, ami szintén sokkal alacsonyabb, mint a magyarországi osztalék-kulcs. De az osztalékadóval kapcsolatos részletekkel a következő cikkünkben fogunk foglalkozni.
Jövő heti cikkünkből a következő kérdésekre kapnak választ olvasóink az osztalékfizetéssel kapcsolatosan:
- Hányszor vehet fel osztalékot a cégtulajdonos
- Létezik-e osztalékelőleg-fizetés, és ha igen, hányszor történik ez évente?
- Ha Romániában megfizeti a cég tulajdonosa az osztalékot, akkor Magyarországon kell-e még valamit pluszba fizetnie?
- Hány évig halogatható az osztalékfelvétel...
- Osztalékot milyen módon fordíthatja a cég befektetésekre
