A román osztalékadó 5% ... volt 2022 december 31-ig, azután 2023 január 1-jei kezdettel felemelte azt a román adóhatóság 8%-ra.

Ugye érzi mindenki, milyen alacsony is volt ez az 5-ös szám? Ugyanakkor 3%-os mikrovállalkozói TAO társult ehhez, így mindösszesen 8% adóteher mellett dolgozhattak a vállalkozók román cégeikkel.

Na de ne révedjünk el a múltban, tárgyaljuk ki az aktuális adózási helyzetet. Jelenleg, a cikk írásának a pilanatában (2024 április) Romániában az osztalékadó 8%, ami még mindig verhetetlen szint, hiszen az EUrópai Unió egyetlen országában sincs egyszámjegyű osztalékteher. Magyarországon például 15%, s erre rájön még a szochó is, annak ellenére is, hogy mondjuk az ügyvezető alkalmazottként már fizeti az egészségügyi biztosítást... Így aztán Magyarországon jóval 20% fölé emelkedik az osztalékadó és annak járulékos terhei.

Romániában 8%-nyi osztalékadót kell fizetnie a KFT tulajdonosának abban az esetben, ha úgy dönt, hogy a cég által megtermelt profitot kiveszi a vállalkozásból. Ugyan itt is létezik egy egyszeri szochó-hozzájárulás, ennek mértéke azonban nem haladhatja meg az 500 eurót.

Romániában az éves zárás után, tehát a májusi évzáró után vehető ki az osztalék egy 8%-os adóteher mellett. Korábban csak ez az évi egy alkalom állt a cégtulajdonosok rendelkezésére, pár éve azonban megjelent az úgynevezett osztalékelőleg kifizetési lehetősége is, erre negyedévenként kerülhet sor, amikoris a vállalkozás kifizeti a társasági adót (ugyanis TAO-t háromhavonta kell fizetni), s ezzel egyidejűleg osztalékelőleget is felvehetnek a cég részvényesei. Arra ügyelni kell, hogy a felvett pénz mennyisége ne legyen túlző, mindenképpen maradjon még a cég számláján, vagy a házipénztárban annyi pénz, ami elegendő az adófizetésre.

Ez nagy könnyítés a vállalkozásoknak, hiszen 8% teher mellett 3 havonta felvenni a pénzünket sokkal kedvezőbb, mintha fizetésként vennénk fel, aminek sokkal rosszabb az adózása.

Egy cég tulajdonosa dönthet azonban úgy is, hogy halasztja az osztalékfelvételt, így parkolópályára helyezi az osztalék kifizetését, s a megtermelt profitot a cég számláján hagyja várván egy jövőbeni alkalomra, hátha szükség lesz a megtermelt összegekre valamilyen befektetéshez. Mindezt 7 évig halogathatja a KFT, s ha ennyi idő alatt sem sikerült eldöntenie, mi lesz a pénz sorsa, és még mindig esetleg a nagy befektetési lehetőségre vár, az már az adóhivatalt nem érdekli, a pénz után ki kell fizetni az osztalékot, és azt ki kell osztani a cég tulajdonosának.

Ha viszont egy év. vagy pár év elteltével megjelenik egy befektetési lehetőség, vagy eszközöket, ingatlant vásárolna a cég a megtermelt profitból, akkor az összegyűjtött osztalékból az osztalékadó megfizetése nélkül vásárolhat a cég befektetési céllal.

És egy utolsó és nehéz kérdést is próbáljunk meg tisztázni. Mi van akkor ha Romániában termel egy magyarországi állampolgárnak profitot annak román cége? Ha a KFT tulajdonosa megfizeti a romániai osztaélterhet, van-e még további adófizetési kötelezettség?

A válasz elég szomorú: Sajnos igen.

Amennyiben egy magyarországi állampolgár nem költözött el Magyarországról, hanem életvitelszerűen ott él továbbra is, akkor magyar adórezidensnek számít, így a magyar adóhivatal igényt tart további adóforintokra..

És mennyi is volna ez?

A szóban forgó összeg pontosan a megtermelt profitnak a 7%-a.

És mégis hogy jött ez ki? Miből számította ki a cikk írója ezt? Talán matematikus ön? (Hangozna a klasszikus az egyik leggazdagabb magyar szájából :D)

Az adóalap mértéke a román osztalék-kulcs és a magyar osztalék-kulcs közötti különbözet, ami 15-8 = 7

Mivel létezik a kettős adóztatást elkerülő egyezmény, ezért kell csak a különbözetet befizetni a magyar államkasszába. A magyar adórezidenseknek sajnos továbbra is 15% jut osztalékteherből, még akkor is, ha Romániában keresték meg ezt a pénzt.

Nem áll fenn ez a helyzet azonban akkor, amennyiben a vállalkozás működtstése érdekében a cég tulajdonosa kiköltözik Romániába, ott hivatalos lakcímet létesít, s életvitelszerűen ott él...